Cím: Tengelic, Kossuth L. utca/ tengelici 02 hrsz-ú országos közút és a tengelici 04 hrsz-ú saját használatú út kereszteződése
Kategória: természeti emlék
GPS: 46° 32’ 38.76’’ N 18° 42’ 05.22’’ E
Látogathatóság: szabadon látogatható
1880-90 körül az akkor itt élő, Középtengelicet is birtokló földbirtokos Csapó család tulajdonában volt az a terület is, amire a ma még látható két kocsányos tölgyfát (Quercus robur) ültették számos társukkal együtt.
A kocsányos tölgy magas termetű, terebélyes, szétterülő ágrendszerű lombhullató, törzse többnyire alacsonyan elágazik, kérge sötétszürke. A leghosszabb élettartamú európai fák egyike, várható élettartama meghaladja az ezer évet (törzsének átmérője pedig a 3 m-t). Magassága akár 20-45 m lehet.
A tölgyek ültetésének oka az volt, hogy a Csapó család megépíttette a „Trapper” elnevezésű versenypályáját, ahol edzéseket és lóversenyeket tartottak. A trapper kb. 4 ha területű, 1 km hosszú ellipszisalakú pálya lehetett. A Csapó kastély és a pálya közti utat – amely kb. egy kocsi szélesnyi volt – szegélyezték mindkét oldalán ezekkel a kocsányos tölgyfákkal. Azért éppen ezzel a fafajtával, mert ez kedveli a sík vagy a dombvidéket, ahol nedves a talajt. Ültetésük idejében azon a területen, pontosabban a közvetlen közelében még mocsár, ill. tó volt. A fa gyökere 8-10 m mélyre is lehatol a földben. Az eredetileg jóval több fából álló szegélyből 20 éve még több is élt, de indokolatlanul kivágták őket. Ezért is volt fontos, hogy ezt a még megmaradt két fát, mint „Természeti emlék” helyi védettség alá vegye Tengelic Község Önkormányzata.
Cím: Tengelic, Tengelictől kb. 1 km-re északra, az Ötház mögött kb. 50 m-re, HRSZ.: 0114/13., régi helymeghatározás: Tengelic-Sertésszállások.
GPS: 46° 32’ 44.42’’ N 18° 42’ 15.52’’ E
Látogathatóság: szabadon látogatható
Forrás: https://library.hungaricana.hu/hu/view/MEGY_SOMO_Smk_11/?pg=209&layout=s, http://tengelic.hu/telepulesi-ertektar/
A honfoglalás kori temető a második teljesen feltárt 10. századi Tolna megyei temető, ami ezért a megye honfoglalás kori településtörténetének fontos „dokumentuma”. Tengelic község ezer éves története itt, ezen a helyen „kezdődött”. A hozzátartozó települést közel 50 évig lakták az akkor itt élők. A temető egy kisebb észak-dél irányú homokdomb délnyugati részén helyezkedik el, amelynek nyugati partján egy észak-dél irányú völgyben patak van. A temető lelőhelye Tengelic község területén, az egykori sertésszállás melletti területen található, ahol 1960-ban az akkor odatelepülni akaró első lakók- az egykor Csapópusztán élő családok – építkezése során került elő. A temető mellett lévő falu pontos helye nem ismert, de közössége a honfoglalók első két generációjához tartozott. A régészeti ásatás során 26 érintetlen sírt tártak fel. Az embertani leletek a Természettudományi Múzeum Embertani Tárába kerültek, a régészeti leletanyagot (lószerszámok /kengyelpár, zabla, hevedercsat/, nyíl, tegez, aranyozott ezüst ruhadíszek, nyitott ezüst hajkarikák /varkocskarikák/, a ritkaságnak számító vasgyűrű, gyöngynyaklánc, ingnyak díszveretek, pitykegomb,) a Wosinsky Mór Megyei Múzeum őrzi.
2017-ben emléktábla elhelyezésével, majd 2018-ban a hely megszentelésével és egy tölgyfa ültetésével emlékeztünk meg településünk történelmi múltjának fontos bizonyítékáról.
Cím: Tengelic, Tengelic (Nyulas-tó) lelőhely: Hsz.: 0110/6a-b
GPS: 46° 32’ 585 N 18°43’ 39° E
Látogathatóság: szabadon látogatható
Forrás: http://tengelic.hu/ertektar/EGYKORI%20TEMPLOMOS%20FALU.pdf
Az 1960-as években feltárt honfoglalás kori temetőtől 700-1000 m-re északra talált leletek alapján azonosították, ugyancsak a 60-as években a templom és a falu helyét. Az újkőkor, továbbá a rómaiak emlékeit és két középkori magyar falu maradványait rejtette a föld. A leletek tanúsága szerint ezek a falvak már az Árpád-korban léteztek és a török hódoltság idején pusztulhattak el. Koraiságukról egyebek közt XI-XII. századbeli halfőző cserépbogrács-töredékek vallanak s azt, hogy a falu még a XVI. században is létezett, egy grafitos edényperem is bizonyítja pajzs alakú benyomott bélyeggel. Az első helyszínen talált tárgyi bizonyíték a templomos falu létére és korára a III. István (1162-1172.) által veretett korjelző ezüst dénár (halotti obulus). Az első írásos emlék egy 1304-ben kelt oklevél, melyben Tengelic nevű települést templomos községként említik.
2017 őszén emléktáblát avatott a község önkormányzata, mely köré az egykori mészkőből épült templom még fellelhető köveit helyezték el.
Kiss István: Hét törzs szoborcsoport
Cím: Tengelic, Aradi utca, temető, Milleneumi emlékpark
GPS: 46° 31’ 43.17’’ N 18° 42’ 25.20’’ E
Látogathatóság: szabadon látogatható
Forrás: http://tengelic.hu/telepulesi-ertektar/, https://www.youtube.com/watch?v=MMYb9r_mOT8, https://www.youtube.com/watch?v=Pf4NOa1nhrU
Kiss István országos és nemzetközi hírű szobrászművész (Biharillye, 1927-Tengelic, 1997). 1980-ban Tengelicre, a Gindly-Benyovszky kastélyba költözött családjával. Utolsó alkotásának avatására 1996. augusztus 21-én került sor a tengelici Milleneumi emlékparkban, amit Farkas Dénes tervezett. A 7 kocsányos tölgyből megfaragott szobor a hét vérszövetséget kötött törzset (Keszi, Kér, Kürtgyarmat, Megyer, Jenő, Nyék, Tarján) ábrázolja. A hét törzs alkotást a mögötte található román stílusú imitáció és a szobrok előtt kialakított félköríves, farönkökkel határolt virágos előtér egészíti ki. A szoborcsoport mögötti imitáció a kereszténység jelképe. A benne lévő harangot, mely eredetileg a Csapó kápolna harangjául szolgált, dr. Csapó György, egykori tengelici földbirtokos adományozta a településnek.
Cím: Tengelic, Aradi utca, temető
GPS: 46° 31’ 44.52’’ N 18° 42’ 27.15’’ E
Látogathatóság: szabadon látogatható
Cím: 7054 Tengelic, Petőfi u. 9.
Telefon: +36-74/675-650
E-mail: tengelicfaluhaz@freemail.hu
GPS: 46° 31’ 41.09’’ N 18° 42’ 34.50’’ E
Forrás: www.tengelic.hu, http://tengelic.hu/telepulesi-ertektar/
Az épület keletkezése óta jelképe a településen élő közösség összetartozásának, összetartásának. Kiemelkedik szépségével a község középületei közül. Látványa hozzátartozik a falu képéhez. 1929-ben a lakosság anyagi támogatásával és munkájával épült meg a kultúrház. Működtetője az iparoskör volt. Az épület tervezője és egyben kivitelezője is Uglár János szekszárdi kőművesmester, építővállalkozó, a Tolnavármegyei Iparos Szövetség elnöke, aki közel három évtizeden keresztül a szebbnél szebb épületek egész sorát építette. Tehetségének köszönhetően nemcsak építette, de tervezte is épületeit. Eredeti, tetszetős jellegzetesen romantikus, semmilyen iskolához nem sorolható, csupán a maga fantáziáját követő építész volt. Kedvelte a portálok gipszfigurákkal való díszítését, amit településünk faluházán is alkalmazott. Az ízléses homlokzatot az utca hosszában oszlopos tornác szegélyezi, amely fölött nyitott erkély fut végig. Az épület korszerűen és célszerűen megépített és berendezett, lakosság igényeinek megfelelően üzemeltetett intézmény volt. A 2011 januárjában a felújított épület megőrizve az eredeti terveket, de korszerű kivitelezésben állt újra a település lakosai rendelkezésére.
Cím: Tengelic, Petőfi utca 107.
Kategória: épített környezet
GPS: 46° 31’ 42.00’’ N 18° 42’ 37.64’’ E
Telefonszám: 06-74/432-175
Forrás: http://tengelic.hu/telepulesi-ertektar/, http://tengelic.hu/vallas/#tab-69955f69-25c4-1
A tengelici római katolikus egyházközség temploma a település második legrégebbi közösségi célokat szolgáló épülete. Alapja a Zichy-uradalom magtára volt, mely 1850 körül épült. Erre építették rá, illetve ezt egészítették ki templommá. A templom megtervezésével és a munkálatok irányításával Pirgi Ferenc tolnai építészt bízták meg 1912-ben. Eredetileg torony nélküli „imaháznak” tervezték, de még az átalakítási munkálatok folyamán sikerült megszereznie a szükséges anyagiakat, így még 1912 júniusában már ünnepélyes keretek között felhelyezték a templom toronykeresztjét. Nem sokkal ezután két harangot helyeztek el a toronyban, melyeket Wágner Károly szekszárdi öntőmester készített. A nagyobbik, 284 kg tömegű „H” hangú harang, a „Szűz Mária Magyarok Nagyasszonya” nevet kapta. A kisebbik, 178 kg tömegű „D” hangú „Szent István Első Magyar Király” nevét viseli. A harangokat 1912. szeptember 21-én Fekete Ágoston tolnai lelkész szentelte fel. Az első harangozás aznap délután öt óra tíz perckor volt.
Három festett ólomüveg ablakát Belházy Bartal György, a Gőzsy család és a Tagyosi Csapó család ajándékozta a templomnak. Művészeti értékkel is bíró díszítésében, berendezésében visszatükröződik az elmúlt több mint egy évszázadban a hívek hitélete és az egyházközség életéhez való erkölcsi és anyagi hozzájárulása. A templom ugyan nem áll olyan látványos épületi elemekből, mint a megye több más temploma, azonban történetéből fakadó egyedi szerkezete is képvisel építészeti értéket.
Cím: Tengelic, Petőfi u.3.
Kategória: épített környezet
GPS: 46° 31’ 42.55’’ N 18° 42’ 39.15’’ E
Kistengelic (ma Tengelic) egytanítós iskolája Zichy Miklós halála után, 1905. júniusában megszűnt.
1906 február 5-én, még mielőtt a községi közigazgatási központ Tengelicre került volna, megalakult a községi iskolaszék, mely még ebben az évben új tantermet bocsájt a tanító, Hoffmann Ádám rendelkezésére. 1907. április 6-án Tolna vármegye Közigazgatási Bizottsága utasítja a községi elöljáróságot a második tanítói állás megszervezésére, valamint a második tanterem és a tanítói lakás még az évben való felépítésére.
1908 július 2-án elkészül a falu központjában a tágas és a kor követelményeinek megfelelő állami elemi iskola három tanteremmel.
Végül 1908. július 2-án elkészült a falu központjában a tágas és a kor követelményeinek megfelelő és berendezett állami elemi iskola három tanteremmel. Az első tanítók Zsidó Lajos, Hoffmann Adám és Karsai Sándor voltak.
1928-ban emelet lesz ráépítve az iskolaépületre. Ekkor tanítók voltak Vitkovics Imre, Szepes (Csizsák) János, Madary Gyula, Veszely Józsefné.
1939-40. tanévben a tengelici állami iskola nyolc osztályossá lett.
A töretlen fejlődés 1971-ben vett új irányt: megépült az új iskola és a külterületi gyerekek kényelmét szolgáló kollégium. A régi iskolaépület az alsó tagozat számára biztosított megfelelő elhelyezést. A gyermeklétszám csökkenése miatt a diákotthon 1995-ben megszűnt. A képviselő-testület döntése értelmében 2005. szept. 1-jétől az alsó tagozat a főépületbe költözött, a régi iskolaépület feleslegessé, kihasználatlanná vált.
2014-ben az 1964-ben ballagott osztály diákjai minden elhunyt tanító és diák emlékére emléktáblát készíttettek és avattak fel 50 éves osztálytalálkozójukon. A táblát egy bonyhádi kőfaragó készítette felkérésükre.
Cím: Tengelic, Petőfi u. 5.
Kategória: épített környezet
GPS: 46° 31’ 42.55’’ N 18° 42’ 39.15’’ E
Látogathatóság: szabadon látogatható
I. világháborús emlékmű
Az I. világháborúban Tengelicnek, akkori elnevezésén Gindlicsalád községnek, 111 hősi halottja volt. Legtöbben a szerbiai, a galíciai és az olasz (Isonzó folyó menti 11 ütközet) fronton vesztették életüket.
Községünkben 1924. nov. 23-án avatták fel a „Hősök szobrát”. Az emlékmű alkotója Kalotai-Kreipel Ottó szobrászművész. Az alkotás egy lépcsőn megközelíthető szobortalapzaton áll, ennek oldalain olvashatók a hősi halottak nevei. A szobor egy ágyú mellett álló kürtös, „riadót fúvó katona” alakját mintázza. Az emlékművet Koronczói dr. Pesthy Pál Tolna megye szülötte (Uzd-Borjád, 1879-Sárszentlőrinc, 1952.), az akkor Magyarországot irányító Bethlen István kormány igazságügyi minisztere (1924-29.) avatta fel.
2003-2004-ben Kiss Judit és Kiss Tamás, Kiss István Kossuth – díjas szobrászművész lánya és fia felújították.
Érdekesség:
~ 1924-46-ig május utolsó vasárnapja a HŐSÖK EMLÉKÜNNEPE volt, ami a 3. nemzeti ünnepe volt az országnak márc. 15. és aug. 20. mellett.
II. világháborús emlékmű
A II. világháborúban hősi halált halt tengelici katonáknak állít emléket Szatmári Juhos László „régi” iskola falára tervezett bronzdomborműve, amit 1991. aug. 19-én avattak fel településünkön. A négy harang az egyetemes kereszténységet jelképezi, de a harangoknak nincs nyelvük, némák, ezzel emlékeztetve arra, hogy az áldozatok egy részéért hosszú évekig nem szólt a harang, csak némán emlékeztek rájuk. A szobor előtt két oldalt egy-egy kőtömbnek támasztva bronzba öntve olvasható a 66 hősi halált halt katona neve, ill. az 1. világháborús emlékmű elülső oldalán található 9 név, amit még a 2. világháború alatt véstek bele, így összesen 74 név olvasható, de ennél több tengelici áldozata volt a háborúnak. Néhányuk nevét más község emlékművére íratta a család.
A tengelici temetőben 7 magyar és 2 orosz katona nyugszik, akik a községünk határában folyó harcok során vesztették életüket.
Cím: Tengelic, Petőfi u. 4.
GPS: 46° 31’ 41.54’’ N 18° 42’ 37.72’’ E
Telefonszám: 06-74/432-170
Forrás: http://tengelic.hu/telepulesi-ertektar/, http://tengelic.hu/vallas/#tab-69955f69-25c4-1
Az istentiszteleteket 1908-tól a templom felépítéséig az állam elemi iskoláiban tartották. Dr. Ravasz László püspök 1922. szeptember 14-én tengelici látogatásakor kéri a presbitériumot, hogy egy imaház létrehozásáról gondoskodjon. 1937-ben a templomépítés feltételei adottakká váltak. Az egyházi vezetés kimondja a templomépítés azonnali beindítását. Az építést Kajdi János kölesdi építőmester vállalja. A gyülekezet minden tagja nagy lelkesedéssel és szorgalommal vesz részt a munkálatokban. Csury Ferenc szegedi órásmester készíti el az órát. A még 1926-ban Slezák László budapesti harangöntő mester által elkészített 250 kg súlyú harang került fel a 30 méter magas toronyba. A templomot 1937. október 17- én dr. Ravasz László püspök szentelte fel.
Cím: Tengelic, Petőfi u. 4.
Kategória: kulturális örökség
GPS: 46° 31’ 41.54’’ N 18° 42’ 37.72’’ E
Látogathatóság: szabadon
1983-ban az Apostol lelkészházaspár költözött a parókiára. Tengelicen Apostolné Bartha Mária szolgált 1994-ig, elköltözésükig. Ez idő alatt a gyülekezet először a holland ruinerwoldi gyülekezettel alakított ki testvér gyülekezeti kapcsolatot, majd 1990-ben a székelyföldi kézdivásárhelyi reformátusokkal. Ennek egyik mérföldköve a templom kertjében felállított kopjafa elkészítése volt, aminek előzményét, történetét Dr. Tóth Károly, a tengelici református gyülekezet gondnoka írta meg A tengelici református gyülekezet című kiadványában.
Apostol Pál lelkész vezetésével 1990. január 9-én a romániai forradalom után 3 héttel segélyszállítmányt juttatott el a falu Székelyföld városába, Kézdivásárhelyre. A rövid tartózkodásuk alatt meghívták a kézdivásárhelyi gyülekezetet Tengelicre. 1990 júniusában meg is érkeztek egy autóbusszal. Közöttük volt Molnár Antal fafaragó művész, aki a Csapó család asztalosműhelyének gyalupadján, majd Farkas Dénesék udvarában 3 napon át faragta a Székelyföldről a busz ülései alatt titokban magukkal hozott „cserefa” (cserfa) rönkből a „találkozás és a testvériség” jelképeként a kopjafát. Ez került felállításra a templom kertjében. Ekkor került a templom perselyasztalára a kézdivásárhelyiek másik ajándéka, a terítő.
A kopjafa tövében jó néhány kő található. Ezt az idelátogatók rakták, rakják le emlékül hagyva egy darabkát a „szülőföldjükről”, a hazájukból a tengelicieknek.
Cím: Tengelic, Petőfi u. 2.
GPS: 46° 31’ 42.54’’ N 18° 42’ 41.89’’ E
Látogathatóság: szabadon látogatható
A két emlékmű, két időben nagyon közel álló fontos esemény mementója.
Az 1906 novemberi testületi ülés döntött a jegyzőség Kistengelicre kerüléséről, mely addig Kölesden volt, és iskola létesítéséről. Megalakult az iskolaszék és még ebben az évben egy új tantermet bocsátott a tanító részére. 1907. január 4-én kezdte meg működését a községi iskola két tanteremmel. A 100. évforduló alkalmából 2006-ban Szijártó József, igazgató kérésére, az Önkormányzat anyagi támogatásával Törő György kopjafát faragott, melyet egész napos ünnepség keretében Lovas Henrik az iskola régi igazgatója avatott fel szeptember 2-án. Az évforduló alkalmából ezen a napon jelent meg a Tengelici Iskola Évkönyve.
Az 1906 novemberi testületi ülés döntése értelmében az addigi eszmei nagyközség központjának Kistengelicet nevezte ki és a jegyzői hivatallal megkapta a Gindlicsalád nevet. A Törvényhatósági Bizottság, Tolna vármegye alispánja 1907. április 13-án hagyta ezt jóvá. A 100. évforduló alkalmából készült el a Centenáriumi emlékmű, mely egy nyitott könyvet ábrázol Tengelic címerével. A nyitott könyv azt jelképezi, hogy a falu történetének minden fontos eseménye megtalálható írásos formában. A könyvet Szép Mátyás bonyhádi kőfaragó készítette. 2019-ben a település történetét leíró táblát helyeztek a kopjafa és a centenáriumi emlékmű mellé, így kapta meg végleges formáját az emlékpark.
Cím: Tengelic, Rákóczi u. 11.
Kategória: épített környezet
GPS: 46° 31’ 35.54’’ N 18° 42’ 46.28’’ E
Forrás: http://tengelic.hu/, http://tengelic.hu/telepulesi-ertektar/
Községünk egyik legrégebbi épülete a Községháza.
1907-ben került a Gindlycsalád nagyközség jegyzői hivatala Kistengelicre. Átmenetileg a régi Zichy kastélyban működött. Az elöljáróság 1908 januárjában vett telket emeletes községháza építése számára. Az emeleten lévő vezető-jegyzői lakással hamarosan meg is épült. 1907 november 22-én avatták fel. Az aznapi közgyűlést már az új épületben tartották meg. A községház avatásának napját (november 22.) a képviselőtestület az 1933. november 28-i ülésén ünnepnappá nyilvánította és az ehhez közelebb eső vasárnap lett a falu búcsújának napja. A legutóbbi felújítással sikerült megőrizni az eredeti képet.
Cím: Tengelic, Rákóczi u. 11.
GPS: 46° 31’ 35.54’’ N 18° 42’ 46.28’’ E
Látogathatóság: szabadon látogatható
Az 1956-os forradalom 60.évfordulójára Közép – és Kelet – Európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány által kiírt pályázaton Tengelic Község Önkormányzata támogatást nyert 56-os „Büszkeségpont” kialakítására. Az 1956-os forradalom és szabadságharc méltó módon történő megemlékezését biztosító emlékhely jött létre. Az emlékhely ünnepélyes avatására 2017 októberében került sor.
Cím: Tengelic, Rákóczi u. 11. 1. emelet, Tengelic Polgármesteri Hivatala
GPS: 46° 31’ 35.54’’ N 18° 42’ 46.28’’ E
Látogathatóság: a hivatal nyitvatartási ideje alatt
Forrás: http://tengelic.hu/, http://tengelic.hu/telepulesi-ertektar/ http://tengelic.hu/polgarmesteri-hivatal/
Ez a kiállítás a múltról szól a ma élőknek és a jövőben megszületőknek a szülőfalujukról, a gyökereikről. A kiállításra összegyűjtötték azokat az értékeket, amelyek őrzik a múlt emlékeit. Ez a kiállítás a ma már feledésbe merülő egykori falusi életformát igyekszik bemutatni. A falu történetét feldolgozták egy 2007-ben kiadott könyvben Tengelic története címmel, ám ez csak töredékét tudta bemutatni az itt élő emberek mindennapjainak. Erre alkalmasabbak a tárgyak, eszközök, amiket az egykor itt élők naponta használtak. A gondolat Temesi Mátyástól, egykori helyi tanítótól, helytörténésztől ered, aki egykoron elkezdte a falu történetének feldolgozását és ezzel egy időben egy helytörténeti épület, ház létesítéséhez az emléktárgyak gyűjtését. Korai halála megakadályozta tervének megvalósításában, de néhány évtizeddel később két ugyancsak helyi lakos, Farkas Dénes és Mülbert György újraélesztette, majd 2009-ben a település képviselőtestülete és számos itt élő, ill. elszármazott lakos segítségével részben meg is valósította az egykori tanító álmát.
A szervezőknek egy szobányi helyet biztosított az akkori képviselőtestület a Községháza épületének emeletén. 3 témakör (német sarok, mezőgazdaság és állattenyésztés, háziasszony munkája) alapján osztották fel a rendelkezésükre álló teret.
A helytörténeti szoba kiállításának megnyitására 2009. aug. 15-én került sor.
Cím: Tengelic, Rákóczi u. 22.
Kategória: épített környezet
GPS: 46° 31’ 35.43’’ N 18° 42’ 47.75’’ E
Látogathatóság: tengelic.lutheran.hu/,
Forrás: http://tengelic.hu/telepulesi-ertektar/, tengelic.lutheran.hu/, http://tengelic.hu/vallas/#tab-69955f69-25c4-1
Településünkön 1935-ben kezdte meg működését az első önálló lelkész Lehel Ferenc. Az érkezését követő évben már levélben fordult dr. Kapi Béla püspökhöz templomépítési tervével. Az építés legnagyobb akadálya a megvalósításhoz szükséges fedezet hiánya volt. Lehel Ferencet a hazai evangélikus egyházakhoz fordult támogatásért, 64 hazai egyházat keresett fel, ahol előadásokat tartott. Gyűjtő munkájában segítségére volt a párizsi tanulmányai során megismert madagaszkári lelkész (Rajaobelino Prosper), aki 1200 pengőt adományozott. A templom építésének tervezésére Sándy Gyula műegyetemi tanárt kérte fel. A templom építése 1936 nyarán kezdődött el és 1937 tavaszára el is készült. Az építést a kölesdi Kajdi József építőmester végezte több tengelici kőműves bevonásával. A harangot Slezák László budapesti harang- és ércöntődéjében öntötték, melyen „Az élőket hívogatom, a holtakat elsiratom.” szöveg olvasható. A harangot a Lázár és a Dächert család ajándékozta az evangélikus gyülekezetnek.
Avató ünnepségére 1937. május 2-án került sor, melyre meghívták az építéshez pénzbeli adománnyal hozzájáruló valamennyi egyház lelkészét és híveit valamint Tengelic község lakóit, vezetőit. Az ünnepség országos jelentőségű rendezvényként került be az egyház történetébe.
