Jeszenszky-Schell kastély

Cím: Tengelic, külterület, Katalinpuszta, a Paksról Kölesdre vezető országútról jobbra kb 1 km hosszú bekötő útról közelíthető meg

Kategória: műemlék, építmény

Művészeti stílus: klasszicista

Helyrajzi szám: 370/9

GPS: 46°31’50.7” N 18°38’10.0” E

Forrás: http://tengelic.hu/telepulesi-ertektar, http://www.muemlekem.hu/muemlek/show/8774, http://www.kincsestolnamegye.hu/schell-kastely, https://www.darabanth.com/hu, https://mult-kor.hu/20140529_, https://www.youtube.com/watch?v=AxFCsrOUmYg

A kastélyt építtető főnemesi család Tolna vármegyei ágának alapítója Jeszenszky János unokája, Jeszenszky Kálmán leánya, Jeszenszky Katalin örökölte a családi birtok azon részét, mely így a Katalinpuszta nevet kapta. Katalin férjének apjával, madi Kovács Lászlóval építtette a családi kúriát 1879-ben klasszicista stílusban. Egyes források szerint a ma is létező épület helyén eredetileg egy 1730-ban épült barokk stílusú kastély állt, melynek építtetője Gindly Balázs volt. 1898-ban a birtokot és a kastélyt is Báró Schell József vásárolta meg. Ekkor épült meg a kastély emeletes É-i szárnya. Pár évvel később az épület D-i része kis házi, római katolikus kápolnával bővült ki. A házaspár fia, báró Schell József, a festő és grafikus a vadászathoz kötődő alkotásaiban ábrázolta a Tengelici homokvidék jellemző gazdag növény- és állatvilágát. A Schell család birtokát és rajta fekvő kastélyát 1950-ben államosították. Az állami tulajdonban töltött évtizedek alatt a kúria állapota leromlott, de az épület szerkezete nem sérült. Az épület művészettörténeti emlékei a belső és külső fali díszítő motívumok, stukkódíszek, ólomüvegek, mai is nagy számban megtalálhatóak. A kastélyt fás park veszi körül, mellette pedig a XIX. század végén, a XX. század elején épült, leromlott állapotú gazdasági épületek találhatóak.

19-1

Bernrieder kastély

Cím: Tengelic, külterület, Középhídvég, a Paksról Kölesdre vezető országútról balra

Kategória: műemlék, építmény

Művészeti stílus: eklektikus

Helyrajzi szám: 0363

GPS: 46°31’09.6” N 18°38’09.8” E

Forrás: http://tengelic.hu/telepulesi-ertektar, http://www.muemlekem.hu/muemlek/show/8775, http://www.kincsestolnamegye.hu/bernrieder-kastely-

Tengelic határában az egykori Gindly uradalom feldarabolódásával sok új birtokközpont jött létre. Ezek közé tartozik a középhídvégi is, amelynek az 1945-ös államosításig Bernecky Bernrieder József volt a tulajdonosa.

A Paksról Kölesdre vezető országúttól kb. 400 m-re, parkban található a szabadon álló, T alaprajzú, összetett tömeg- és homlokzatképzésű, részben alápincézett, kontyolt nyeregtetős kastély. Az eklektikus stílusban, a XIX. század második felében épült kastély feltehetően a XIX. század eleji, földszintes, klasszicista kúria bővítésével jött létre, ekkor épült déli emeletes szárnya, egységesítették homlokzatait, és cserélték ki nyílászáróit.

A kastélypark a főhomlokzat előtti részen – a környék többi kastélyával ellentétben – gondozott. A kastély háta mögötti terület azonban már kissé elvadult. A park nem nagy, de Tolna megyei viszonylatban értékes.

Ma egy gazdaság irodának használja a kastély egy részét. Ennek köszönhető, hogy viszonylag jó állapotban van.

18-1

Jeszenszky-kastély

Cím: Tengelic, külterület, Alsóhídvég, a 63. számú fő közlekedési út Szedres felé vezető szakaszáról D-re leágazó bekötőútról megközelíthető,

Kategória: műemlék, építmény

Művészeti stílus: klasszicista

Helyrajzi szám: 0290/4

GPS: 46°30’46.8” N 18°39’18.7” E

Forrás: http://tengelic.hu/telepulesi-ertektar, http://www.muemlekem.hu/muemlek/show/8771, http://www.kincsestolnamegye.hu/jeszenszky-kastely,

Az alsóhídvégi Jeszenszky kastély az egykori Gindly birtokon épült. Gindly Balázs ága a Hiemer családban folytatódott. Hiemer Ignác és Ferber Katalin leányának, Erzsébetnek férje Jeszenszky Sándor tulajdonába ment át 1810-ben a tengelici birtok negyed részét kitevő örökség. Majd fiuk br. Jeszenszky János kezelte a birtokot. Ő volt a család tolnai ágának alapítója, Tolna vármegye alispánja, aki bárói címet szerzett I. Ferenc József magyar királytól. Az államosításig a Jeszenszky család gazdálkodott ezen a területen. 1945-ben Jeszenszky József (Jeszenszky János dédunokája) volt az uradalom tulajdonosa és kezelője.

A kastély valószínűleg egy korábbi épület jelentős kibővítésével nyerte el mai alakját. Átépíttetője Jeszenszky Kálmán volt 1862-ben. Ez a környék legnagyobb kastélya, alapterülete csaknem 7000 m². Az egykori majorság központjában, parkban szabadon álló, téglalap alaprajzú épület. Földszintes, kontyolt nyeregtetős, részben alápincézett. Ma Tengelic külterületén lévő legelhanyagoltabb állapotú kastély, de műemléki védelem alatt áll.

05_JESZENSZKY-KASTELY

A tengelic – szőlőhegyi háborús hősök emlékműve

Cím: Tengelic, Külterület, Tengelic – Szőlőhegy, József Attila u. 1.

Helyzajzi szám: 869

GPS: 46° 31’ 34.29’’ N 18° 45’ 42.65’’ E

Látogathatóság: szabadon látogatható

Forrás: http://tengelic.hu/telepulesi-ertektar/

A falu központjában álló emlékművet 1948-ban állíttatta fel a település. Szalontai János tanító kezdeményezte a gyűjtést, a készítői Kovács Ferenc és társai voltak. Az emlékmű az 1. és 2. világháborúban hősi halált halt férfiaknak állít emléket.

40-1

Harangláb és harang

Cím: Tengelic, külterület, Kishídja

Kategória: kulturális örökség

GPS: 46° 30’ 25.62’’ N 18° 41’ 24.03’’ E

Látogathatóság: szabadon látogatható

Forrás: http://tengelic.hu/telepulesi-ertektar/

A Bezerédj birtokon épült fel Kishídja. A birtokrészt 1903-ban az akkori tulajdonos parcelláztatta, majd eladta. A föld jelentős részét györkönyi és szedresi telepesek vásárolták fel, akik a korábbi puszta központjában telepedtek le és első lakói voltak a később Kishídjának nevezett településnek, amely 1904-re épült ki.

Az idetelepült gazdák közössége haranglábat állított, melybe egy Györkönyből hozott harangot helyeztek el.

A harang felirati szalagján jobbra mutató kéz jelzi a szöveg elejét, ami így „szól”:

„VON PETER WEINBERT IN 5 KIRCHEN 1822”, 

magyarul: „Weibert Péter által 1822-ben Pécsett”, azaz a harangot 1822-ben Pécsett

Weinbert Péter harangöntő mester műhelyében öntötték.

A Winter – Fischer – Weinbert – Ruepprecht család tagjai 1770-től több mint 150 éven keresztül voltak Pécs kitűnő harangöntő mesterei.

A pécsi műhelyben készült harangokon jellegzetesen stilizált levélfüzér futott körbe a felirati szalag alatt, a harangtörzset pedig szentek domborművű alakjaival díszítették.

A kishídjai harangon is megtalálható a felirati szalag alatt körbefutó jellegzetes díszítés. A harangtörzsön pedig két alak domborműve látható, kilétükről is csak feltételezéseink vannak. Az egyik alak karján gyermek vagy bárány ül, kezében ágat tart. A másik alak egyik kezében keresztet, a másikban ágat fog.

Az építmény négylábú volt, kettő függőleges és kettő támasztó lába volt, melyeket felül andráskereszttel fogattak össze és tetővel zárták le. Az 1970-es évek elején újították fel először, Tóth Lajos és Wurm Pál kishídjai lakosok.

2021. június 4-én avatták fel az új haranglábat, melybe a már restaurált harangot helyezték el.

41-1