Tevékenységi adatok

Tengelic Község Önkormányzata a településkép javítása érdekében Tengelic közigazgatási területén lévő, helyi védelem alatt nem álló lakóépületek utcai homlokzatának felújításához vissza nem térítendő támogatást nyújt az alábbi építési tevékenységek elvégzésére:

• homlokzat utólagos hő-vagy vízszigetelése és homlokzat színezése,
• homlokzat javítása és színezése.

A támogatás összege: 200.000.-Ft. Kifizetése utófinanszírozás keretében történik.

A kérelem benyújtásának módja: írásos kérelem, személyesen vagy levélben

A támogatás igénybevételéhez kérelmet a megfelelő formanyomtatványon minden év március 1-jétől november 15-ig lehet benyújtani a homlokzatfelújítás befejezésétől számított hat hónapon belül a Tengelici Polgármesteri Hivatalhoz.

A kérelemhez az alábbi iratokat kell mellékelni:

• a kiinduló állapotot bemutató fotódokumentumot,
• településképi bejelentési eljárásban hozott, az építési tevékenység tudomásul vételéről szóló igazolást,
• a tulajdonos nevére és a megvalósított műszaki tartalomra – formailag megfelelően és hiánytalanul – kiállított számlát és a kifizetést igazoló bizonylatot.

A kérelem benyújtásának helye: Polgármesteri Hivatal Tengelic

Ügyintéző: Szécsényiné Dóka Emőke Tel.: 06-74/432-122

Ügyfélfogadás: A hivatal általános ügyfélfogadási rendje szerint

A kérelem elbírálásának határideje: teljes eljárásban 60 nap, vagy a határidő letelte utáni első testületi ülés

Ha a birtokost birtokától jogalap nélkül megfosztják, vagy birtoklásában zavarják, birtokvédelem illeti meg. A birtokos egy éven belül a jegyzőtől is kérheti az eredeti birtokállapot helyreállítását vagy a zavarás megszüntetését.

A kérelmet írásban, vagy szóban; személyesen vagy meghatalmazott útján lehet benyújtani. A meghatalmazást írásban kell csatolni.

A kérelemnek tartalmaznia kell a birtokvédelmet kérő nevét, továbbá lakcímét vagy székhelyét, aláírását, annak a félnek a nevét, továbbá lakcímét vagy székhelyét, akivel szemben a birtokvédelmet kérik, a birtokvédelmi eljárás megindításának alapjául szolgáló tényállás ismertetését – ideértve a cselekmény leírását – a birtokvitával érintett dolog megjelölését, a jegyző illetékességét megalapozó tények megjelölését, a birtoksértő magatartás elkövetésének helyére utalást, a birtoksértés időpontját, a jegyző döntésére irányuló kifejezett kérelmet.

A jegyző nem folytat hivatalból bizonyítást. A birtokvita eldöntéséhez szükséges tényeket annak a félnek kell bizonyítania, akinek érdekében áll, hogy azokat a jegyző valósnak fogadja el.

A kérelem előterjesztésével egyidejűleg a birtokvédelmet kérő benyújtja a kérelemben foglaltak igazolására szolgáló bizonyítékokat.

Tanúként az hallgatható meg, aki a birtokvédelmi eljárással összefüggésben tanúvallomást kíván tenni, és akitől bizonyítékként értékelhető vallomás várható.

A birtokvédelmi eljárás illetékmentes. Az ügyintézési határidő: 15 nap (tolmács igénybevétele esetén 30 nap ).

A jegyző határozata ellen közigazgatási úton jogorvoslatnak helye nincs. Az a fél, aki a jegyző birtokvédelmi kérdésben hozott határozatát sérelmesnek tartja, a határozat kézbesítésétől számított tizenöt napon belül a bíróságtól a másik féllel szemben indított perben kérheti a határozat megváltoztatását.

A Tengelici Polgármesteri Hivatalban birtokvédelmi ügyekben Tolnai Lászlóné jegyző jár el ügyfélfogadási időben.
Elérhetősége: Tengelic, Rákóczi u. 11. Tel.: 06-74/432-122.

(Alkalmazandó főbb jogszabályok: a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény, az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény valamint a jegyző hatáskörébe tartozó birtokvédelmi  eljárásról szóló 17/2015. (II.16.) Korm.rendelet)

(Alkalmazandó főbb jogszabályok: a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény, a végrehajtására kiadott 79/2004.(V.4.) FVM rendelet, valamint az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény)

Személyesen, de meghatalmazott útján is intézhető.

A kérelem szükséges tartalmi elemei, az eljárás:

Vadkár, vadászati kár, valamint vadban okozott kár megtérítése iránti igényt a kár bekövetkezésétől, illetve észlelésétől számított 15 napon belül írásban kell közölni a kárért felelős személlyel.
Ha a károsult és a kárért felelős személy között a közléstől számított 5 napon belül nem jön létre egyezség a kár megtérítéséről és a kártérítés mértékéről, és a károsult kárának megtérítését nem közvetlenül a bíróságtól kéri, a károsult a károkozás helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjétől 5 napon belül írásban vagy szóban kérelmezheti a károsult és a kárért felelős személy közötti egyezség létrehozására irányuló kárbecslési eljárás lefolytatását. A határidő elmulasztása esetén az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény szerinti igazolási kérelemnek van helye.

A kár megállapítását a miniszter által rendeletben meghatározott képesítéssel rendelkező kárszakértő végezheti. A szakértőt a jegyző 3 munkanapon belül rendeli ki. A szakértői díjat az ügyfél előlegezi meg.

A kár felmérését – a miniszter által rendeletben megállapított egyszerűsített vadkárfelmérési szabályok szerint – a kirendeléstől számított 5 napon belül kell lefolytatni.

A vadászatra jogosult, illetve a föld használója az egyezség meghiúsulása esetén 3 munkanapon belül kérheti másik szakértő kirendelését a költségek előlegezése mellett. Ebben az esetben a kárral érintett földterületen lévő termények betakarítására csak az újabb szakértői vizsgálat befejezése után kerülhet sor.

A szakértő köteles a kárfelmérésről készült jegyzőkönyvet haladéktalanul átadni a jegyzőnek. A jegyző a szakértői vadkárfelmérési jegyzőkönyvben foglaltak alapján egyezség létrehozását kísérli meg a felek között a kár megtérítésére vonatkozóan. Ha a felek között kötött egyezség megfelel a jogszabályokban foglalt feltételeknek, nem sérti a közérdeket, mások jogát vagy jogos érdekét, valamint tartalmazza a kötelezett kártérítésre vonatkozó kötelezettségvállalását, a felek által előlegezett eljárási költség felek általi viselését, a kártérítés (eljárási költség) összegét és pénznemét, a teljesítés módját és határidejét, a jegyző az egyezséget határozatba foglalja és jóváhagyja. Ha a felek között nem jött létre egyezség vagy az nem hagyható jóvá, a jegyző az eljárást megszünteti. A károsult az eljárást megszüntető végzés véglegessé válásától számított harminc napon belül kérheti a bíróságtól kárának megtérítését. A határidő elmulasztása jogvesztéssel jár.

Meghatalmazott eljárása esetén szükséges dokumentum:
– a meghatalmazásról szóló magán- vagy közokirat is.
Az ügyintézés ideje 60 nap.
Tengelic Polgármesteri Hivatalában vadkár ügyekben Tolnai Lászlóné jegyző jár el ügyfélfogadási időben.
Elérhetősége: Tengelic, Rákóczi u. 11. Tel.: 06-74/432-122

Az egyes adótörvények módosításáról szóló 2020. évi CXVIII. törvény alapján a belföldi gépjárművekkel kapcsolatos adóhatósági feladatokat 2021. január 1-jétől már az állami adó- és vámhatóság (NAV) látja el.

A befolyó teljes gépjárműadó bevétel a központi költségvetést illeti meg. A 2020. december 31-ig fennálló gépjárműadó tartozásokat az önkormányzati adóhatóság számlájára kell megfizetni (Gépjárműadó beszedési számlaszám: 70600085-11105381).

Tengelic Polgármesteri Hivatalában helyi iparűzési adóügyekben az alábbi ügyintéző jár el:
Antal Beáta Erika         Tengelic, Rákóczi u. 11.     Tel.: 06-74/432-122.

Tájékoztatás a mikro-, és középvállalkozásnak minősülő vállalkozónak a 2021. évben bevallott és bevallandó adóelőleg csökkentés lehetőségéről

Az adó alanya: a vállalkozó aki gazdasági tevékenységet saját nevében és kockázatára haszonszerzés céljából, üzletszerűen végzi. Adóköteles a vállalkozó állandó és ideiglenes jellegű iparűzési tevékenysége. Adókötelezettség az iparűzési tevékenység megkezdésének napjával keletkezik és a tevékenység megszűnésének napjával szűnik meg. Adóalanyt azon a településen terheli állandó jellegű iparűzési tevékenység utáni adókötelezettség, így bevallásadási kötelezettség is, ahol székhelye, illetve telephelye található.
Bevallást az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott időpontig a székhely, telephely szerinti település önkormányzati adóhatóságához kell benyújtani.
Vállalkozónak az adóköteles tevékenységének megkezdésétől számított 15 napon belül az adóévre várható adójáról bejelentést kell tenni az adóhatóságnál.

Az adó alapja:Az állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó alapja a nettó árbevétel, csökkentve
a) az eladott áruk beszerzési értéke és a közvetített szolgáltatások értéke együttes összegével
b) az alvállalkozói teljesítések értékével,
c) az anyagköltséggel, az alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés adóévben elszámolt közvetlen költségével.
Ha a vállalkozó több önkormányzat illetékességi területén vagy külföldön végzett állandó jellegű iparűzési tevékenységet, akkor az adó alapját – a tevékenység sajátosságaira leginkább jellemző – a vállalkozónak kell a 3. számú mellékletben meghatározottak szerint megosztania.
Ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adót a tevékenység végzésének naptári napjai alapján kell megállapítani. Minden megkezdett nap egy napnak számít.

Az adó mértéke: Az adóalap 2%-a. Ideiglenes jelleggel végzett tevékenység esetén az adóátalány naptári naponként 4 000,-Ft, piaci és vásározó kiskereskedelmet folytatók esetén 500,-Ft/nap.
Vállalkozó az iparűzési adóra adóelőleget köteles fizetni. Az adóelőleg összege az adóévet megelőző teljes évben változatlan szervezeti formában működő vállalkozónál a megelőző év adójának megfelelő összeg.

Iparűzési adó bankszámlaszám: 70600085-11105271

A helyi iparűzési adóról az 1990. évi C. törvény és a 17/2019.(XI.28.) önkormányzati rendelet rendelkezik.

Tengelic Polgármesteri Hivatalában helyi iparűzési adóügyekben az alábbi ügyintéző jár el:

Antal Beáta Erika         Tengelic, Rákóczi u. 11.     Tel.: 06-74/432-122.

Adókötelezettség terheli az önkormányzat illetékességi területén magánszemély tulajdonában lévő építményt (lakás, nem lakás céljára szolgáló épület) a nem magánszemély tulajdonában álló lakás bérleti jogával rendelkezőt, beépítetlen belterületi földrészlet telektulajdonosát.

Az adó mértéke:

– építmény és lakás bérleti jog esetén 16 000 Ft/év

– telek esetén 4 000 Ft/év

Az éves adó összegét két részletben március 15-ig illetve szeptember 15-ig lehet megfizetni késedelmi pótlék mentesen a 70600085-11105233 számú számlára.

Az évi adó teljes összegét az köteles megfizetni akinek január 1-én az ingatlan tulajdonában állt.

A változást (vétel, eladás, öröklés, elhalálozás, lakcímváltozás stb.) 15.napon belül be kell jelenteni.

Vásárlás, öröklés stb. esetén kommunális adó bevallást kell benyújtani a Polgármesteri Hivatal Adóügyi Irodájánál kapható nyomtatványon.
Eladás stb. esetén adójának megszüntetése céljából az ügyfél az adás-vételi szerződés másolatával igazolja, hogy az ingatlannak mikortól nem tulajdonosa (haszonélvezője, törvényes képviselője stb.).

A magánszemély kommunális adójáról az 1990. évi C. törvény és a 17/2019.(XI.28.) önkormányzati rendelet rendelkezik.

A Polgármesteri Hivatalban a magánszemélyek kommunális adójával az alábbi ügyintéző foglalkozik:
Antal Beáta Erika, Tengelic, Rákóczi u. 11. Tel.: 06-74/432-122.

Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény lehetőséget biztosít az adózó kérelmére fizetési halasztásra és részletfizetésre, amennyiben a természetes személy igazolja, hogy az adó egyösszegű megfizetése családi, jövedelmi, vagyoni és szociális körülményeire is tekintettel súlyos megterhelést jelent. Magánszemélyek kérelem benyújtása illetékmentes.

Amennyiben az adózó kedvezmény feltételeit vagy az esedékes részletek befizetését nem teljesíti, a kedvezmény érvényét veszti, és a tartozás járulékaival együtt egy összegben esedékessé válik.

Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 29. § (8) bekezdése szerint a gazdálkodó szervezet – ide nem értve az egyéni vállalkozót – által az adóhatóságnál, illetve a vámhatóságnál kezdeményezett fizetési könnyítésre, adómérséklésre irányuló eljárás illetéke 10 000 forint. Mentes az illeték alól az adózás rendjéről szóló törvény szerinti megbízható adózó által az állami adóhatóságnál kezdeményezett automatikus részletfizetésre irányuló eljárás.

Tengelic Község Önkormányzatának Államigazgatási illeték beszedési számlaszáma: 71800642-16198689

A Polgármesteri Hivatalban a Méltányossági eljárással a helyi adók tekintetében az alábbi ügyintéző foglalkozik: Antal Beáta Erika, Tengelic, Rákóczi u. 11. Tel.: 06-74/432-122

Díjfizetésre kötelezettek: Tengelic község közigazgatási területén a természetes és jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek (kibocsátó), akik a műszakilag rendelkezésre álló közcsatornára nem kötöttek rá és a helyi vízgazdálkodási hatósági engedélyezés hatálya alá tartozó szennyvízelhelyezést – ideértve az egyedi zárt szennyvíztározót is – alkalmaz.

A díj bevallása és megfizetése: a talajterhelési díjat a kibocsátónak kell megállapítania, bevallania és megfizetnie a tárgyévet követő év március 31.-ig.
Ha a kibocsátó évközben köt rá a közcsatornára, díjfizetési kötelezettsége a csatornadíj fizetési kötelezettség keletkezésének időpontjával szűnik meg.

Talajterhelési díj bankszámlaszám: 70600085-11105305

Bejelentési kötelezettség: a díjfizetési kötelezettség megszűnését a kibocsátó köteles az önkormányzati adóhatóságnál bejelenteni. A bejelentéssel egyidejűleg elszámol az addig fizetett díjelőleggel.

Mentesség: mentes a tárgyévtől az éves díjfizetési kötelezettség alól az az egyedül élő lakossági kibocsátó, aki a tárgyévben betölti a 70. életévét.
A talajterhelési díj kiszámítását a bevallás és a kitöltési útmutató tartalmazza.
A Polgármesteri Hivatalban a talajterhelési díj bevallással az alábbi ügyintéző foglalkozik:

Antal Beáta Erika, Tengelic, Rákóczi u. 11. Tel.: 06-74/432-122

Termőföld bérbeadásából származó jövedelem adóztatása a föld fekvése szerinti illetékes önkormányzati adóhatóság feladata.

Amennyiben a magánszemély az adóév egészében 3 hektárt meg nem haladó nagyságú termőföld tulajdonnal (és/vagy haszonélvezeti jogával) rendelkezik az említett adót nem kell megfizetnie.

Ha a földrészletet aranykoronában állapították meg az előirt feltétel érvényesítésére a 20 AK/ha átszámítási kulcsot kell alkalmazni.

A magánszemély termőföld bérbeadásából származó bevételének (ideértve a földjáradékot is) egésze jövedelem, amely után az adó mértéke: 16%.

Az adókötelezettség vonatkozásában a legalább 5 éves időtartamra haszonbérbe adott termőföld bérleti díja 2003-tól adómentes.

A bevallást a magánszemély a jövedelem megszerzését követő év március 20-ig teljesíti az erre rendszeresített nyomtatványon, mely a Polgármesteri Hivatal Adóügyi Irodájánál kapható.
(Kivétel, ha a bérleti díjból a kifizető már az adót levonta).

Az adót a magánszemély a jövedelem megszerzésének negyedévét követő hó 12-ig, a kifizető a jövedelemből levont adót a kifizetést követő hó 12. napjáig fizeti meg a föld fekvése szerint illetékes önkormányzathoz.

Az adót a Tengelic Községi Önkormányzat 70600085-11105367 számú számlára kell befizetni illetve átutalni.

A levont adóról az adóévet követő év február 15-ig adóbevallást kell benyújtani a föld fekvése szerint illetékes önkormányzathoz.

Termőföld bérbeadással kapcsolatos ügyekre a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi XCVII. törvény vonatkozik.

Eljáró hatóság neve, címe, telefonszáma és e-mail címe:
Tengelici Polgármesteri Hivatal
7054 Tengelic
Rákóczi u. 11.

Telefon: 74-432-122
Telefax: 74/532-008
E-mail: tengelicpolghiv[kukac]t-online.hu

A Polgármesteri Hivatal Adóigazgatási Irodájának ügyfélfogadási rendje:
Hétfő: 8:00 – 12:00   13:00 – 16:30
Kedd: 8:00 – 12:00   13:00 – 16:30
Szerda: Ügyfélfogadás szünetel
Csütörtök: 8:00 – 12:00   13:00 – 16:30
Péntek: 08:00 – 12:00

• Fizetési könnyítés illetékmentes
• Adóigazolás kiadása illetékmentes
• Adó- és értékbizonyítvány kiállításának illetéke 4 000,- Ft
• A fellebbezési eljárás illetéke minimum 5 000,-Ft
• Államigazgatási Eljárási Illeték beszedési számla: 71800642-16198689

Tengelic Község Önkormányzat

Bírság számla

70600085-11105288

Tengelic Község Önkormányzat

Késedelmi pótlék számla

70600085-11105295

Tengelic Község Önkormányzat

A hagyatéki eljárásról a 2010.évi XXXVIII. törvény szól.

1./ Belföldi hagyaték leltározása iránt:
        a./  a meghalt személy utolsó belföldi lakóhelye,
b./  ha pedig belföldi lakóhelye nem volt, vagy az nem állapítható meg, a hagyatéki
vagyon fekvésének helye szerint illetékes jegyző intézkedik.

2./ Hagyatéki eljárás indulhat:
        a./  hivatalból,
b./  kérelemre.

3./ Leltározni kell, ha:
        a./  hagyatékban
aa./  belföldön fekvő ingatlan van,
ab./  belföldi cégjegyzékbe bejegyzett gazdasági társaságban, illetve szövetkezetben fennálló tagi (részvényesi) részesedés van,
ac./  lajstromozott vagyontárgy van,
ad./  a törvényben megállapított öröklési illetékmentes értéket meghaladó értékű ingó vagyon van, vagy
b./  a jegyző vagy a közjegyző rendelkezésére álló adatok alapján valószínű, hogy a bejelentett hagyatéki tartozások meghaladják a hagyaték értékét. A hagyatékot leltározni kell az öröklésben érdekelt kérelmére is, továbbá ha más kötelező leltározás alá eső vagyontárgy nincs, a 6. § (1) bekezdés db)-dd) alpontjaiban nevezettek kérelmére leltározni kell a kérelmező hagyatéki eljárásban való érdekeltségét megalapozó vagyontárgyat.
(3)  A hagyatékot leltározni kell akkor is, ha az örökösként érdekelt
a./  öröklési érdeke veszélyeztetve van és
aa./  méhmagzat,
ab./  cselekvőképtelen, valamint korlátozottan cselekvőképes kiskorú,
ac./  cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes nagykorú,
ad./  ismeretlen helyen lévő személy,
ae./  ügyeinek vitelében akadályozott természetes személy, vagy
b./  csak a Magyar Állam.
A hagyatékot akkor is leltározni kell, ha az örökhagyó végintézkedésével alapítvány létesítését rendelte.

4./ A hagyaték leltározásához szükséges bemutatni:
        a./  az örökhagyó tulajdonában lévő ingatlanok helyrajzi számát
b./  az örökhagyó nevére szóló takarékbetétkönyvet
c./  az örökhagyó nevére szóló értékpapírt, részvényt,
d./  az örökhagyó tulajdonát képező gépjármű esetében a gépjármű forgalmi engedélyét,
törzskönyvet, stb.
4/e. az elhunyt halotti anyakönyvi kivonatát

5. /
Az eljárás során minden hagyatékban érdekelt személy tájékoztatást kap a leltárba felvett hagyatéki vagyontárgyakról.
Az ingatlan/ok értéke az ingatlan fekvése szerint illetékes jegyző által kiadott adó- és érték bizonyítvány alapján kerül/nek meghatározásra.
Az adó- és értékbizonyítvány hatósági bizonyítványnak minősül, melyet határozatnak kell tekinteni.
Az adó- és értékbizonyítványban foglaltakkal szemben a döntés közlésétől számított 15 napon belül az adó- és értékbizonyítványt kiállító területileg illetékes Jegyzőhöz benyújtandó fellebbezéssel lehet élni.

Az ügyintézés helye: Polgármesteri Hivatal Tengelic

Ügyintéző:  Szécsényiné Dóka Emőke Tel.: 06-74/432-122

Ügyfélfogadás: A hivatal általános ügyfélfogadási rendje szerint

A hatósági bizonyítvány kiadásának feltételeit az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 94-95. §-a tartalmazza. A hatósági bizonyítvány tény, állapot vagy egyéb adat igazolására szolgál. A kérelemre induló eljárásban a hatósági bizonyítvány kiadásának feltétele, hogy az ügyfél a hatósági bizonyítvány kiadásának szükségességét valószínűsítse. A hatósági bizonyítvány kiadását meg kell tagadni, ha az igazolni kívánt tény, állapot, vagy más adat más okirattal is bizonyítható; az ügyfél valótlan adat, tény, állapot igazolását kéri, vagy a hatósági bizonyítvány kiadása jogszabályba ütközik.

A hatósági bizonyítvány kiadására az a közigazgatási szerv illetékes, amelynek területén az ügyfél állandó vagy ideiglenes lakóhelye van; ahol a bizonyítandó tény bekövetkezett, illetőleg az állapot tartott vagy megszűnt; vagy amelynek területén a bizonyítással kapcsolatos dolog van, vagy a bizonyítani kívánt időszakban volt. Illetékes továbbá az a közigazgatási szerv, amelynek nyilvántartása az adatot tartalmazza, illetve amelynek területén az ingatlan (termőföld, lakóingatlan, egyéb helyiség) van.

Az általános szabály szerint hatósági bizonyítvány kiadása tárgyában a hatósági bizonyítványt a kérelem előterjesztésétől számított öt munkanapon belül kell kiadni, illetve az ügyfél által benyújtott iratot záradékkal ellátni. Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a hatósági bizonyítványban fel kell tüntetni, hogy azt kinek és milyen bizonyítékok alapján adták ki. A hatósági bizonyítvány megjelenési formáját tekintve közokiratnak minősülő irat, a benne foglaltakat az ellenkező bizonyításáig mindenki köteles elfogadni.

Az ügyintézéshez az ügyfél részéről szükséges:

– az ügyfél hatósági bizonyítvány kiadása iránti kérelme (írásban benyújtott vagy személyesen szóban előterjesztett),
– a bizonyítandó adat, tény jellegétől függően tanúk megjelenése,
– a bizonyítandó adat, tény jellegétől függően okirat vagy más hatósági igazolvány ( pl. életbenléti igazoláshoz útlevél, személyi igazolvány ) bemutatása,
– az eljárás illetékköteles, az eljárási illetéket (3.000 Ft) illetékbélyeg formájában kell leróni.

Az ügyintézés helye: Polgármesteri Hivatal Tengelic

Ügyintéző:    Győriné Bognár Annamária     Tel.: 06-74/432-122

Ügyfélfogadás: A hivatal általános ügyfélfogadási rendje szerint

A bíróság, ügyészség, nyomozó hatóság, a bírósági végrehajtó, NAV, illetve más hivatalos szerv, közigazgatási hatóság által kifüggesztés céljából megküldött hirdetmények a Polgármesteri Hivatal Rákóczi u. 11. szám alatti épületében kerülnek kifüggesztésre a küldő szerv által kért időtartamra. A kifüggesztés tartama alatt az ügyfelek a hirdetményeket ügyfél fogadási időben megtekinthetik és észrevételt, bejelentést tehetnek a hirdetménnyel kapcsolatban az alábbi elérhetőségeinken. A határidő lejárta után a hirdetményt záradékkal ellátva küldi vissza a jegyző a megkereső szervhez. A hirdetmények kifüggesztésére irányuló eljárás illetékmentes. (az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 33. § (2) bekezdése)

A hirdetményi kifüggesztés tartamát és feltételeit az alábbi jogszabályok határozzák meg:

– a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 70. § (5)-(6) bekezdés,
– a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 101-102.§-a,
– a bírósági végrehajtásról szóló 1994.évi LIII. törvény 37/B (3) bekezdése,
– a hagyatéki eljárásról szóló 2010.évi XXXVIII. tv. 60.§(1) bekezdése.,
– a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 29.§ (6) bekezdése és a 80. §-a szerint a közigazgatási hatósági eljárásban hirdetményi úton történő közlésnek van helye: ha az ügyfél lakcíme, székhelye (telephelye, fióktelepe) ismeretlen, visszaérkezett postai küldemény szerint a címzett ismeretlen helyen vagy címen tartózkodik, a lakcímeket nyilvántartó hatóság, vagy más állami szerv megkeresése eredménytelennek bizonyult

Az ügyintézés helye: Polgármesteri Hivatal Tengelic

Ügyintéző: Győriné Bognár Annamária Tel.: 06-74/432-122

Tájékoztatjuk a kereskedelmi tevékenységek végzőit, hogy az engedélyezés rendje 2009. október 1-től megváltozott. A jogszabályváltozásról tájékoztatást az alábbiakban olvashatnak.

2009. október 1. napjától a kereskedelmi tevékenység feltételeit a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény, továbbá a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI törvény, valamint e törvények felhatalmazása alapján a Kormány 210/2009. (IX.29.) számú, a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló rendelete (továbbiakban: Rendelet) szabályozza.

Az új szabályozás szerint az engedélyezésen alapuló rendszert felváltotta a bejelentésen alapuló rendszer, amellyel a kereskedelmi tevékenységek túlnyomó része a jegyzőnek való bejelentéssel egyidejűleg megkezdhető. A bejelentést követően a bejelentés másolatát – a bejelentés megérkezésétől számított 15 napon belül – a nyilvántartásba vételt követően a nyilvántartási számmal együtt küldjük meg a szakhatóságoknak, szerveknek. A szakhatóságok – amennyiben feladat-és hatáskörét a kereskedelmi tevékenység érinti – a bejelentés kézhezvételétől számított 30 napon belül hatósági ellenőrzést folytat le, és az ellenőrzés eredményéről az ellenőrzést követő 8 napon belül tájékoztatják a kereskedelmi hatóságot.

Azonban egyes termékek (Rendelet: 3. melléklete szerint a kémiai biztonságról szóló törvény szerinti veszélyes anyagok és keverékek, kivéve a Jöt. szerinti tüzelőolaj, propán vagy propán-bután gáz és az üzemanyag;

az egyes festékek, lakkok és járművek javító fényezésére szolgáló termékek szerves oldószer tartalmának szabályozásáról szóló kormányrendelet hatálya alá tartozó termékek;

állatgyógyászati készítmények és hatóanyagaik;

fegyver, lőszer, robbanó- és robbantószer, gázspray, pirotechnikai termék, a polgári célú pirotechnikai tevékenységekről szóló kormányrendelet szerinti 1., 2. és 3. pirotechnikai osztályba tartozó termékek, az ott meghatározott kivételekkel;

növényvédő szerek és hatóanyagaik;

nem veszélyes hulladék;

az Országos Tűzvédelmi Szabályzat szerint robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag, kivéve a Jöt. szerinti tüzelőolaj, propán vagy propán-bután gáz és az üzemanyag ) értékesítésére vonatkozó előírás szerint ezen termékek forgalmazása kizárólag üzletben, működési engedélyezési eljárás keretében kiadott, jogerős működési engedély birtokában történhet.

A hatályos szabályozás értelmében a kereskedelmi tevékenységekről a kereskedelmi hatóság nyilvántartást vezet. A nyilvántartást az önkormányzat honlapján közzéteszi.

A Rendelet értelmében a nyilvántartásban szereplő adatokban történő változást illetve kereskedelmi tevékenység megszüntetését a tevékenység végzője köteles haladéktalanul bejelenteni.

Az ügyintézés helye: Polgármesteri Hivatal Tengelic

Ügyintéző:  Győriné Bognár Annamária Tel.: 06-74/432-122

Ügyfélfogadás: A hivatal általános ügyfélfogadási rendje szerint

A méhek tartásával kapcsolatban a méhállományok védelméről és a mézelő méhek egyes betegségeinek megelőzéséről és leküzdéséről szóló 70/2003. (VI. 27.) FVM rendelet az irányadó.

A méhek tartásának, a növényvédelmi tevékenységnek és permetezésnek a bejelentése illetékmentes.

Növényvédelmi tevékenység (permetezés) esetén a méhészek értesítése azonnal megtörténik.

Személyesen, de meghatalmazott útján is intézhető.

A kérelem szükséges tartalmi elemei:

A méhészkedést (méhtartást) minden év február végéig, az újonnan kezdett méhészkedést pedig e tevékenység megkezdésétől számított nyolc napon belül kell bejelenteni a méhek tartási helye szerint illetékes önkormányzat, jegyzőjénél, aki a méhészt nyilvántartásba veszi, és a nyilvántartást folyamatosan vezeti. (Amennyiben a méhek állandó tartási helye nem a méhész lakóhelyével összefüggő területen (udvarban, kertben stb.) van, a méhész köteles a méhek tartási helyén a nevét, lakcímét, telefonszámát, a tartási helyen lévő méhcsaládok számát egy legalább 40×30 cm nagyságú táblán jól látható módon feltüntetni.)

Meghatalmazott eljárása esetén szükséges dokumentum:
– a meghatalmazásról szóló magán- vagy közokirat is.

Az ügyintézés ideje: azonnal

Az ügyintézés helye: Polgármesteri Hivatal Tengelic

Ügyintéző: Győriné Bognár Annamária Tel.: 06-74/432-122

Alkalmazandó főbb jogszabály: 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről.

5:55. § [A találó kötelezettsége]

(1) A találó köteles a talált dolgot a találástól számított nyolc napon belül a dolog elvesztőjének, tulajdonosának, a dolog átvételre jogosult más személynek vagy a találás helye szerint illetékes jegyzőnek átadni.

(2) A jegyzőnek való átadáskor a találó nyilatkozni köteles arra nézve, hogy igényt tart-e a dolog tulajdonjogára. A találó igénybejelentéséről a jegyző igazolást ad.

5:56. § [A jegyző eljárása]

(1) Ha az átadott dolog átvételére jogosult személye megállapítható, a jegyző a dolgot késedelem nélkül átadja a jogosultnak.

(2) Ha az átvételre jogosult személye nem állapítható meg, a jegyző a dolgot az átadástól számított három hónapon át megőrzi. Ha ez idő alatt a jogosult nem jelentkezik, a dolgot – ha ennek tulajdonjogára az átadáskor igényt tartott – a találónak ki kell adni.

5:57. § [A találó jogainak korlátai és a dolgot terhelő jogok sorsa]

(1) A találó a neki kiadott dolgot állagának sérelme nélkül használhatja, azonban azt nem idegenítheti el, nem terhelheti meg és használatát másnak nem engedheti át.

(2) A jogosult tulajdonszerzésével a harmadik személynek a dolgot terhelő jogai megszűnnek.

5:58. § [A talált dolog értékesítése]

(1) Ha a jogosult a dologért az átadástól számított három hónap alatt nem jelentkezett, és a találó az átadáskor nem tartott igényt a dolog tulajdonjogára, a jegyző a talált dolgot értékesíti.

(2) A talált dolgok értékesítésére a közigazgatási végrehajtás keretében lefoglalt vagyontárgyak értékesítésére vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

Az eljárás illetékmentes.

Szükséges a találó személyes jelenléte. A találó hozza magával a talált tárgyat (ha lehetséges), és a személyazonosságát igazoló okiratot.

Az ügyintézés helye: Polgármesteri Hivatal Tengelic

Ügyintéző: Győriné Bognár Annamária Tel.: 06-74/432-122

Ügyfélfogadás: A hivatal általános ügyfélfogadási rendje szerint

Mező- és erdőgazdasági földekkel kapcsolatos hirdetmény

A föld eladása esetén a földre vonatkozó, a tulajdonos által elfogadott vételi ajánlatot egységes okiratba foglalt szerződésbe (a továbbiakban: adásvételi szerződés) kell foglalni, és azt a tulajdonosnak – a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (továbbiakban: Földforgalmi tv.) 21.§ (1c) bekezdésben foglalt kivétellel – a felek aláírásától számított 8 napon belül a mezőgazdasági igazgatási szerv (illetékes földhivatal) részére meg kell küldeni jóváhagyás céljából.

Ha a mezőgazdasági igazgatási szerv nem tagadja meg az adásvételi szerződés jóváhagyását, akkor – a Földforgalmi tv.  20. §-ban foglalt esetek kivételével – végzésben megállapítja a szerződés közzétételre való alkalmasságát és hivatalból elrendeli a szerződés közzétételét. A közzétételre való alkalmasság megállapítása nem minősül az adásvételi szerződés hatósági jóváhagyásának.

A mezőgazdasági igazgatási szerv a döntését közli az eladóval, az adásvételi szerződés szerinti vevővel, valamint az adásvételi szerződést megküldi a föld fekvése szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjének. A jegyző – az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározottak szerint – hirdetményi úton közli az adásvételi szerződést a törvényen vagy megállapodáson alapuló elővásárlási jog jogosultjaival.

Ha az adásvételi szerződés nem tartozik a mezőgazdasági igazgatási szerv jóváhagyásához kötött szerződések közé, az adásvételi szerződést a tulajdonosnak a felek aláírásától számított 8 napon belül a föld fekvése szerint illetékes települési önkormányzat jegyzője részére kell megküldeni. A jegyző – az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározottak szerint – hirdetményi úton közli az adásvételi szerződést a törvényen vagy a megállapodáson alapuló elővásárlási jog jogosultjaival.

Az elfogadó jognyilatkozatot legalább teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni. Az elfogadó jognyilatkozatban meg kell jelölni az elővásárlási jogosultság jogalapját, továbbá ha az elővásárlási jog törvényen alapul, akkor az elfogadó jognyilatkozatban azt is meg kell jelölni, hogy az elővásárlásra jogosult mely törvényen és az ott meghatározott sorrend melyik ranghelyén gyakorolja az elővásárlási jogát. Az elfogadó jognyilatkozatnak tartalmaznia kell a Földforgalmi tv. 13–15. §-ban foglalt jogosultsági feltételként előírt nyilatkozatokat. Az elfogadó jognyilatkozathoz csatolni kell az elővásárlási jogosultságot bizonyító okiratokat is, kivéve azt, amelyet közhiteles nyilvántartás tartalmaz.

A jegyző a nyilatkozattételre nyitva álló határidő leteltét követő 8 napon belül a beérkezett, illetve a Földforgalmi tv. 21. § (4) bekezdésében meghatározottak szerint átvett jognyilatkozatokról iratjegyzéket készít, és azt az adás-vételi szerződés eredeti példányával, valamint a jognyilatkozatokkal és a kormányzati portált működtető szervezet által a közzétételről és a levételről küldött igazolással együtt megküldi

21. a) a Földforgalmi tv. 21. § (1a) bekezdésben foglalt esetben a mezőgazdasági igazgatási szerv részére; vagy
22. b) a Földforgalmi tv. 21. § (1c) bekezdésben foglalt esetben az eladó részére.

A föld haszonbérbe adása esetén a földre vonatkozó, és a haszonbérbeadó által elfogadott haszonbérleti ajánlatot egységes okiratba foglalt szerződésbe (a továbbiakban: haszonbérleti szerződés) kell foglalni, és azt a haszonbérbeadónak – a Földforgalmi tv. 49.§ (1c) bekezdésben foglalt kivétellel – a felek aláírásától számított 8 napon belül a mezőgazdasági igazgatási szerv (illetékes földhivatal) részére meg kell küldeni jóváhagyás céljából.

Ha a Földforgalmi tv. 51. § (1) bekezdése szerinti előzetes vizsgálat eredményeként a mezőgazdasági igazgatási szerv megállapítja a szerződés közzétételre való alkalmasságát, – a Földforgalmi tv. 48. § (1) bekezdésében foglalt esetek kivételével – hivatalból elrendeli a szerződés közzétételét. A közzétételre való alkalmasság megállapítása nem jelenti a haszonbérleti szerződés hatósági jóváhagyását.

A mezőgazdasági igazgatási szerv a döntését közli a haszonbérbeadóval, a haszonbérleti szerződés szerinti haszonbérlővel, valamint a haszonbérleti szerződést megküldi a föld fekvése szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjének. A jegyző – az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározottak szerint – hirdetményi úton közli a haszonbérleti szerződést az e törvényen, valamint más törvényen alapuló előhaszonbérleti jog jogosultjaival.

Ha a haszonbérleti szerződés nem tartozik a mezőgazdasági igazgatási szerv jóváhagyásához kötött szerződések közé, a haszonbérleti szerződést a haszonbérbeadónak a felek aláírásától számított 8 napon belül a föld fekvése szerint illetékes települési önkormányzat jegyzője részére kell megküldeni. A jegyző – az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározottak szerint – hirdetményi úton közli a haszonbérleti szerződést az e törvényen, valamint más törvényen vagy a megállapodáson alapuló előhaszonbérleti jog jogosultjaival.

Az elfogadó jognyilatkozatot legalább teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni. Az elfogadó jognyilatkozatban meg kell jelölni az előhaszonbérleti jogosultság jogalapját, továbbá, ha az előhaszonbérleti jog törvényen alapul, akkor az elfogadó jognyilatkozatban azt is meg kell jelölni, hogy az előhaszonbérletre jogosult mely törvényen és az ott meghatározott sorrend melyik ranghelyén gyakorolja az előhaszonbérleti jogát. Az elfogadó jognyilatkozatnak tartalmaznia kell a Földforgalmi tv. 42. §-ban foglalt jogosultsági feltételként előírt nyilatkozatokat. Az elfogadó jognyilatkozathoz csatolni kell az előhaszonbérleti jogosultságot bizonyító okiratokat is, kivéve, amelyet jogszabállyal rendszeresített közhiteles nyilvántartás tartalmaz. A Földforgalmi tv. 46. § (3) bekezdésében meghatározott előhaszonbérletre jogosultak esetében az elfogadó jognyilatkozatnak tartalmaznia kell azt is, hogy a Földforgalmi tv. 46. § (3) bekezdés melyik pontjában (alpontjában) meghatározott célból gyakorolják az előhaszonbérleti jogukat.

A jegyző a nyilatkozattételre nyitva álló határidő leteltét követő 8 napon belül a beérkezett jognyilatkozatokról iratjegyzéket készít, és azt a haszonbérleti szerződés eredeti példányával, valamint a jognyilatkozatokkal és a kormányzati portált működtető szervezet által a közzétételről és a levételről küldött igazolással együtt megküldi

49. a) a Földforgalmi tv. 49. § (1a) bekezdésében foglalt esetben a mezőgazdasági igazgatási szerv részére;
50. b) a Földforgalmi tv. 49. § (1c) bekezdésében foglalt esetben a haszonbérbeadó részére.

A közzétételhez szükséges nyomtatványok a Földhivatali Portál/Nyomtatványok menüpont alatt elérhetőek a www.foldhivatal.hu honlapon.

Ügyintéző: Győriné Bognár Annamária, Tel.: 06-74/432-122

Közterületet rendeltetésétől eltérő célra használni csak a 19/2023.(VIII.30.) önkormányzati rendeletben meghatározott közterület használati díj fizetése alapján lehet.

Közterület-használati engedélyt kell beszerezni:

a) a közterületbe 10 cm-en túl benyúló üzlethomlokzat, kirakatszekrény, üzleti védőtető, hirdető-berendezés, cég- és címtábla elhelyezésére,
b) mobil elárusítófülke, pavilon ideiglenes elhelyezésére,
c) önálló hirdető-berendezések, figyelmeztető- és tájékoztató táblák elhelyezésére,
d) építési munkával kapcsolatos állvány, építőanyag és törmelék elhelyezésére, ha annak időtartama a 72 órát meghaladja,
e) alkalmi árusításra, mozgó árusításra és mozgóboltra valamint javító-szolgáltató tevékenységre.
f) kiállítás, alkalmi vásár céljára,
g) kulturális és sport tevékenység-kivéve önkormányzati intézmények által szervezett kulturális és sport tevékenység
gy) mutatványos és cirkusz h) vendéglátó-ipari előkert, kitelepülés céljára,
i) üzemképtelen jármű ideiglenes tárolására,
j) teher-és áruszállításra szolgáló jármű, mezőgazdasági vontató, munkagép, pótkocsi 72 órán túli folyamatos tárolására vonatkozóan.

A közterület rendeltetésétől eltérő használatra vonatkozó kérelmet Tengelic Községi Önkormányzat Polgármesteréhez kell benyújtani.

A közterület használatra irányuló kérelem a Polgármesteri Hivatalban szerezhető be ügyfélfogadási időben.

Az ügyintézés helye: Polgármesteri Hivatal Tengelic

Ügyintéző: Győriné Bognár Annamária Tel.: 06-74/432-122

(kizárólag háztartási vízszükségletet kielégítő kút esetében)

Vonatkozó jogszabály:

• 1990. évi XCIII. tv. az illetékekről (továbbiakban: Itv.),
• 1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól,
• 1995. évi LVII. törvény a vízgazdálkodásról,
• 1996. évi LIII. törvény a természet védelméről,
• 2016. évi CL törvény az általános közigazgatási rendtartásról
• 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról,
• 41/2017. (XII. 29.) BM rendelet a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges dokumentáció tartalmáról

A vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 24. § (1) bekezdése alapján a jegyző engedélye szükséges olyan kutak létesítéséhez, üzemeltetéséhez, fennmaradásához, amely a következő feltételeket együttesen teljesíti:

• a kormányrendelet szerinti védőterület, valamint karszt- vagy rétegvízkészlet igénybevétele, érintése nélkül, és 500 m3/év vízigénybevételt meg nem haladóan kizárólag talajvízkészlet vagy parti szűrésű vízkészlet felhasználásával üzemel;
• épülettel vagy annak építésére jogosító hatósági határozattal, egyszerű bejelentéssel rendelkező ingatlanon van, és magánszemélyek részéről a házi ivóvízigény és a háztartási igények kielégítését szolgálja, és
• nem gazdasági célú vízigény.

Amennyiben az előző feltételek közül bármelyik nem teljesül, akkor a Katasztrófavédelmi Igazgatóság hatáskörébe tartozik a kút fennmaradási, létesítési és üzemeltetési engedélyezési eljárása.

ÚJ KÚT LÉTESÍTÉSE

Vízjogi létesítési eljárás:

Lépései:

1. fúrt kút létesítése esetén a kérelmezőnek a kérelem benyújtását megelőzően készíttetnie szükséges egy műszaki tervdokumentációt a 101/2007. KvVM rendelet 13. § (2) bekezdés szerinti kútfúró szakemberrel ásott és vert kút esetén a dokumentációt a kút tulajdonosa maga állítja össze, nem szükséges kútfúró bevonása
2. az eljáró hatóság indokolt esetben szakértőként vonja be az illetékes katasztrófavédelmi igazgatóságot annak megállapítására, hogy „a kút nem veszélyeztet karszt- vagy rétegvíz készletet”;
3. engedély kiadása vagy a kiadás megtagadása.

A jegyző eljárásához kötelezően benyújtandó:

• kitöltött kérelemnyomtatvány
• helyszínrajz
• ha a vízkivétel ivóvíz célú: szakhatóság (megyei kormányhivatalok népegészségügyi főosztálya) szakvéleménye, (ez igazolható az eljárási díj befizetésével, vagy a kiadott szakvéleménnyel) DE amennyiben az ingatlant határoló közterületen az ivóvíz-törzshálózat műszakilag elérhető, akkor saját célú ivóvízmű nem telepíthető, meglévő érvényességi ideje nem hosszabbítható, azaz a vízhasználó köteles a víziközmű-szolgáltatást igénybe venni
• fúrt kút esetén a kútfúró szakmai végzettségének és a kútfúró berendezés megfelelőségének igazolása  (végzettség igazolására)
• szakirányú középfokú vízkútfúró végzettség vagy szakirányú felsőfokú végzettség és kútkivitelezési jogosultság, vagy
• a Magyar Agrárgazdasági Kamara igazolása

gépek megfelelőségének igazolására: a bányafelügyelet által kiadott igazolás a gépek műszaki megfelelőségéről vagy EK megfelelőségi nyilatkozat.)

• közmű üzemeltetőjének hozzájárulása, ha a vízilétesítmény közműveket érint.

A kút fúrása csak végleges vízjogi létesítési engedély birtokában kezdhető meg.

A vízjogi létesítési engedély csak a kút létesítésére jogosít, használatbavételére üzemeltetési eljárás lefolytatása szükséges!

Vízjogi üzemeltetési eljárás

Lépései:

1. a kérelem benyújtása a szükséges mellékletekkel (41/2017. (XII.29. BM. rend.)
2. engedély kiadása vagy a kiadás megtagadása.

A jegyző eljárásához kötelezően benyújtandó:

• kitöltött kérelemnyomtatvány, fúrt kút létesítése esetén kútfúró által – ásott és vert kút esetén a kút tulajdonosa által, a megvalósult állapotnak megfelelően (amelyen igazolja, hogy a kivitelezés a létesítési engedély szerint történt, valamint hogy a kút kialakítása úgy történt, hogy abba a felszínről szennyeződés vagy csapadékvíz nem kerülhet).
• helyszínrajz megvalósult állapotról
• fényképfelvétel a kútról és környezetéről

A kérelem benyújtásához a formanyomtatvány Tengelic Honlapjáról letölthető, illetve a polgármesteri hivatalban átvehető.

Az ügyintézés helye: Tengelici Polgármesteri Hivatal
Ügyintéző: Szécsényiné Dóka Emőke, igazgatási ügyintéző
Ügyfélfogadás: A hivatal általános ügyfélfogadási rendje szerint

Tájékoztató a fakivágási engedély kérelemhez

Közterületen lévő fás szárú növény kivágása esetén kérelemben kell kérni a fás szárú növény kivágásának engedélyezését. Ha a kivágás indokolt és engedélyezhető, a jegyző a kivágást határozattal engedélyezi és egyúttal a pótlás feltételeit is előírja. A pótlást a kivágást követő 1 éven belül, az előírt mértékben, szakszerűen, elsősorban a kivágással érintett ingatlanon kell teljesíteni. Ha a helyben történő pótlás az ingatlan adottságai miatt nem lehetséges, a pótlás helyéül másik ingatlan is kijelölhető. A pótlás akkor fogadható el teljesítettnek, ha az elültetett fás szárú növény a következő vegetációs időszakban megered. A pótlás előírásszerű, eredményes teljesítését a jegyző ellenőrzi. A szakszerű pótlás teljesítését a jegyző ellenőrzi. A közterületen lévő fás szárú növény kivágását a fás szárú növény helye szerint illetékes
jegyző engedélyezi.

Közterületi fakivágási kérelem

A kivágás engedélyezése iránti kérelmet a 282/2024. (IX.30.) Korm. rend. melléklete szerinti formanyomtatványon – vagy annak megfelelő tartalommal – a jegyzőhöz kell előterjeszteni. A nyomtatvány tartalmazza a kérelem kötelező tartalmi elemeit. A kérelmet írásban kell benyújtani papíralapon vagy elektronikus úton.

Ügyintézési határidő

Az ügyintézés határideje a kérelem benyújtását követően 60 nap.

Eljárási költség

Az előterjesztett kérelem illetékmentes.

Jogorvoslati eljárás

A fakivágási engedély ügyében hozott döntés ellen a közléstől számított 15 napon belül a Tolna Vármegyei Kormányhivatalához címzett, de a jegyzőnél benyújtott fellebbezéssel lehet
élni.

A kérelem benyújtásának helye: Tengelici Polgármesteri Hivatal

Ügyintéző: Győriné Bognár Annamária Tel.: 06-74/432-122

Ügyfélfogadás: A hivatal általános ügyfélfogadási rendje szerint

Tengelic Község Önkormányzata az első lakáshoz jutó fiatal házaspárokat, élettársakat, gyermeket egyedülállóként nevelő szülőt vissza nem térítendő támogatásban részesíti. Támogatás csak önálló, teljes tulajdonjogi hányadot magában foglaló lakás építéséhez és vásárlásához nyújtható. 5/2016(IV.27.) önkormányzati rendelet.

Az Önkormányzat egyszeri vissza nem térítendő támogatásban részesíti:

• azokat a házastársakat vagy élettársakat, akik közül a támogatási kérelem benyújtásának időpontjában legalább az egyik fél még nem töltötte be a 40. életévét vagy
• azt a gyermekét egyedülállóként nevelő szülőt, aki a támogatási kérelem benyújtásának időpontjában még nem töltötte be a 40. életévét

Támogatásban azok a kérelmezők részesíthetők, akiknek:

• külön-külön vagy együtt nincs és nem is volt 50 %-os tulajdoni hányadot meghaladó lakástulajdona és
• akinek a családjában a támogatási kérelem benyújtását megelőző év 1 főre jutó havi átlagos nettó jövedelme nem haladja meg a tárgyév január 1. napján érvényes mindenkori garantált bérminimum 150%-át,

Első lakáshoz jutók külön támogatása folyósítható az Önkormányzat illetékességi területén történő:

• lakás építéséhez
• lakás vásárlásához

A támogatás összege: 300.000.-Ft.

A kérelem benyújtásának módja: írásos kérelem, személyesen vagy levélben

A kérelem benyújtásának helye: Tengelici Polgármesteri Hivatal

Ügyintéző: Szécsényiné Dóka Emőke Tel.: 06-74/432-122

Ügyfélfogadás: A hivatal általános ügyfélfogadási rendje szerint

A kérelem elbírálásának határideje: teljes eljárásban 60 nap, vagy a határidő letelte utáni első testületi ülés

A lakcímbejelentésre vonatkozó szabályokat a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. tv. valamint a végrehajtásáról rendelkező 146/1993./X.26./ Korm. rendelet tartalmazza.

Mikor kell a lakcímet bejelenteni?
A Magyarország területén élő polgár köteles beköltözés vagy kiköltözés után három munkanapon belül lakóhelyének, illetve tartózkodási helyének címét a járási hivatalnál nyilvántartásba vétel céljából bejelenteni /lakcímbejelentés/. A 3 hónapot meghaladó külföldi tartózkodás és külföldről való hazatérés szintén bejelentési kötelezettséget von maga után. A lakcímbejelentés ténye önmagában a lakás használatához fűződő, valamint egyéb vagyoni jogot nem keletkeztet és szüntet meg.

Hol kell a lakcímet bejelenteni?

A polgárnak a lakcímét, illetve annak változását az új lakcíme szerint illetékes jegyzőnél vagy járási hivatalnál kell bejelentenie. A polgár tartózkodási helyének újabb tartózkodási hely létesítése nélküli megszüntetését a lakóhelye szerint illetékes jegyzőnél vagy járási hivatalnál is bejelentheti. A polgár tartózkodási helyének megszűnését bármely járási hivatalnál is bejelentheti.. A tartózkodási helyet – annak bejelentésétől számított öt éven belül ismét be kell jelenteni. Az ismételt bejelentés hiányában az érintett tartózkodási hely az 1992. évi LXVI. tv. erejénél fogva megszűnik.

Ki jelentheti be a lakcímet?
        a./ személyesen
b./ törvényes képviselő vagy
c./ meghatalmazott
Ha a bejelentkezési kötelezettség több együtt költöző hozzátartozót érint, a bejelentést valamennyiükre vonatkozóan az egyik bejelentésre kötelezett is teljesítheti. A kiskorú gyermek, illetve a cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezett személy lakcímbejelentését szülője, illetve gondnoka /törvényes képviselője/ teljesíti.

Lakcímbejelentéshez szükséges:
    1./ Lakcímbejelentő lap nyomtatott nagybetűvel kitöltve
2./ Érvényes személyazonosító igazolvány vagy más személyazonosításra alkalmas okmány (útlevél, új tipusu jogosítvány).
3./ Személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolvány

Ügyintézés helye: Járási Hivatal Paks, vagy Tengelici Polgármesteri Hivatal

Ügyintézés ideje: A hivatal általános ügyfélfogadási rendje szerint

TÁJÉKOZTATÁS

az engedély nélkül fúrt vagy ásott kutak engedélyeztetéséről

Az Országgyűlés 2017. évben is módosította a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvényt (a továbbiakban: Vgtv.), amely 2018. január 1. lépett hatályba. A módosítás értelmében mentesül a vízgazdálkodási bírság megfizetése alól az a létesítő, aki 2018. január 1-jét megelőzően engedély nélkül vagy engedélytől eltérően létesített vízkivételt biztosító vízilétesítményt, ha a vízjogi fennmaradási engedélyezési eljárást 2018. december 31-ig kérelmezi, és az engedély megadásának feltételei fennállnak.

Milyen engedélyt ad ki a jegyző?

A kutak megépítéséhez, átalakításához, üzemeltetéséhez és megszüntetéséhez vízjogi engedély szükséges. Abban az esetben, ha a vízkivételt biztosító kút vízjogi engedély nélkül került megépítésre, vagy attól eltérően került megvalósításra, fennmaradási engedélyt kell kérni. Tekintettel arra, hogy a Vgtv. nem tesz különbséget a vízkivételt biztosító kutak között, így ezek utólagos engedélyezésének hatásköre megoszlik a helyi vízgazdálkodási hatósági jogkörrel rendelkező jegyző, illetve a vízügyi és vízvédelmi hatáskörrel rendelkező fővárosi, és a kijelölt megyei katasztrófavédelmi igazgatóságok (a továbbiakban: katasztrófavédelmi igazgatóság) között. A vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V.22.) Kormányrendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) alapján a jegyző engedélye szükséges

1. a) olyan kút létesítéséhez, üzemeltetéséhez, fennmaradásához és megszüntetéséhez, amely a következő feltételeket együttesen teljesíti:
2. aa) a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló kormányrendelet szerint kijelölt, kijelölés alatt álló, illetve előzetesen lehatárolt belső, külső és hidrogeológiai védőidom, védőterület, valamint karszt- vagy rétegvízkészlet igénybevétele, érintése nélkül, és 500 m3/év vízigénybevétellel kizárólag talajvízkészlet vagy parti szűrésű vízkészlet felhasználásával üzemel,
3. ab) épülettel vagy annak építésére jogosító hatósági határozattal, egyszerű bejelentéssel rendelkező ingatlanon van, és magánszemélyek részéről a házi ivóvízigény és a háztartási igények kielégítését szolgálja, és
4. ac) nem gazdasági célú vízigény;
5. b) az ab) pontban szereplő házi ivóvízigény kielégítését szolgáló kúthoz tartozó, víztisztítási feladatokat ellátó vízilétesítmény létesítéséhez, üzemeltetéséhez, fennmaradásához és megszüntetéséhez.

Röviden összefoglalva a fenti feltételek: a kút nem érint karszt- vagy rétegvizet, 500 m3/év vízigénybevétel alatti, a kút épülettel rendelkező ingatlanon van, magánszemély a kérelmező, a kút házi ivóvízigény és a háztartási igények kielégítését szolgálja; a kút nem gazdasági célú vízigényt szolgál, akkor a fennmaradási engedélyezés a jegyző hatáskörébe tartozik.

Amennyiben az előző feltételek közül bármelyik nem teljesül, akkor nem a jegyző, hanem a katasztrófavédelmi igazgatóság hatáskörébe tartozik a kút fennmaradási engedélyezési eljárása!

A jogszabály meghatározza-e a gazdasági célú vízigény fogalmát?

Gazdasági célú vízigénynek minősül minden, a háztartási igénytől eltérő, azt meghaladó vízigény. A gazdasági célú vízigénybe beletartozhat a locsolás, vagy az állatitatás is, amennyiben ezzel az engedélyes nem a saját háztartási igényeit elégíti ki, azaz a víz használatával gazdasági haszonnal járó tevékenységet végez.

Vízjogi fennmaradási engedélyezés menete:

A fennmaradási engedélyezési eljárás iránti kérelem benyújtása előtt tervdokumentációt kell készíttetni a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges dokumentáció tartalmáról szóló 41/2017. (XII. 29.) BM rendelet (a továbbiakban: BM rendelet) szerint. Fontos, hogy a felszín alatti vízkészletekbe történő beavatkozás és a vízkútfúrás szakmai követelményeiről szóló 101/2007. (XII.23.) KvVM rendelet (a továbbiakban: KvVM rendelet) szerint tervdokumentációt csak olyan tervező készítheti, aki a Magyar Mérnöki Kamara erre följogosító szakterületi tervezői jogosultságával rendelkezik. A fennmaradási engedélyezési eljárás iránti kérelemnek tartalmazni kell a BM rendelet által előírt adatokat.

Az eljárás mentes az igazgatási szolgáltatási díjfizetési kötelezettség alól:

– a vízkivételt biztosító vízilétesítmények engedélyezési eljárása 2018. december 31-ig.

A kérelemhez csatolni kell a tervdokumentációt és a tervező mérnöki jogosultságát igazoló igazolásokat a BM rendelet szerint.

A fennmaradási engedélyezési eljárás során szakértőként be kell vonni az illetékes Katasztrófavédelmi Igazgatóságot annak megállapítására, hogy a kút nem veszélyeztet karszt- vagy rétegvíz készletet.

Csak a szakhatósági hozzájárulás, valamint a szakértői vélemény esetén adhat ki a jegyző fennmaradási engedélyt!

Milyen kútra kell fennmaradási engedélyt kérni?

Fontos, hogy a fennmaradási engedélyezési eljárást a jogalkotó kiterjeszti mind az ásott, mind a fúrt kutakra. Vagyis minden olyan kútra vonatkozóan fennmaradási engedélyt kell kérni, amelyet engedély nélkül létesítettek.

A locsolási céllal létesült kutak fennmaradási engedélyeztetése esetében is szükséges-e a szakhatóság bevonása?

Csak akkor kell a szakhatóságot bevonni, ha a kút ivóvíz igény kielégítésére szolgál. Vagyis amennyiben van vezetékes ivóvíz az ingatlanon és a kút pl.: csak locsolásra, vagy állatitatásra szolgál és ez nem gazdasági célból használják, akkor nem kell a Népegészségügyi Főosztályt szakhatóságként bevonni. A szakhatóság az eljárása során a kérelmezőt akkreditált laboratórium vízmintavételre kötelezi és megfelelő vízminőség esetén adja meg a szakhatósági hozzájárulását.

A vízgazdálkodási bírság

A Vgtv. 2018. december 31-ig mentesíti a vízgazdálkodási bírság kiszabása alól azokat a létesítőket, akik a Vgtv. módosítása előtt létesítettek kutat. Azonban aki 2018. december 31-ig nem kér fennmaradási engedélyt az engedély nélkül fúrt kútra, annak 2019. január 1-től vízgazdálkodási bírságot kell fizetni. A bírság az engedély nélkül létrehozott építmény értékének 80%-áig, engedély nélküli vízimunka vagy vízhasználat esetén 1 000 000 forintig terjedhet. A természetes személyre kiszabott bírság összege nem haladhatja meg a 300 000 forintot. A fentiekből is látható, hogy a jogalkotó a kutak engedélyeztetési eljárását tette díjmentessé.

A kérelem benyújtásához formanyomtatványt készítettünk, ami Tengelic honlapjáról letölthető, (tengelic.hu/tevekenysegi-adatok/hatósági ügyek intézése) illetve a Polgármesteri Hivatalban átvehető: Tengelic, Rákóczi u. 11.

Ügyintéző: Szécsényiné Dóka Emőke igazgatási ügyintéző

A kérelem elbírálásának határideje 60 nap.

Az állattartó köteles gondoskodni állatának megfelelő tartásáról, gondozásáról, szökésének és közterületre felügyelet nélküli kijutásának megakadályozásáról. Aki tevékenységével, vagy mulasztásával jogszabályi kötelezettségeit, vagy hatósági határozat előírásait megsérti, vagy annak nem tesz eleget, állatvédelmi bírságot köteles fizetni. 2021. január 7-től az állatvédelmi bírság alapösszege a kedvtelésből tartott állatok (pl: eb, macska, madár ) esetében 75.000.-Ft, ha az állatvédelmi bírság kiszabására okot adó jogsértés elszenvedője kedvtelésből tartott állat. A különféle cselekmények esetére előírt szorzószámok eredménye határozza meg a kiszabható bírság összegét. Amennyiben a rossz állattartási körülmények megállapításra kerülnek, úgy a jegyző az állattartót meghatározott cselekmény végzésére, tűrésére, vagy abbahagyására kötelezheti; végső soron az állattartást korlátozhatja, megtilthatja.

Az állatok védelme érdekében különböző intézkedéseket tehet a jegyző:

• az állattartótól az állattartással kapcsolatosan felvilágosítást, adatot kérhet,
• az állattartás helyszínén helyszíni szemlét tarthat,
• az állattartással kapcsolatos iratokba betekinthet.

Fontos, hogy aki a nem megfelelő állattartást bejelenti (kivétel: az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény szerinti azon civil szervezeteket) nem minősül ügyfélnek, így az eljárás során keletkezett iratokba nem tekinthet bele, illetve az eljárás lezárásáról nem értesül.

Az ügyintézéshez szükséges dokumentumok

Bejelentés, ami tartalmazza:

•         az állattartás pontos helyét (utca, házszám)
•      az állattartás körülményeinek leírását
•      amennyiben rendelkezésre áll, tanúk megnevezése, fotó csatolása

Kapcsolódó jogszabályok jegyzéke

•          Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény
• A kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról szóló 41/2010. (II. 26.Korm. rendelet
• Az állatvédelmi bírságról szóló 244/1998. (XII. 31.) Korm. rendelet
• A földművelésügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátószervek kijelöléséről szóló 383/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet
• Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény

Ügyintézés helye: Tengelici Polgármesteri Hivatal

Ügyintézés ideje: A hivatal általános ügyfélfogadási rendje szerint

Ügyintéző: Győriné Bognár Annamária Tel.: 06-74/432-122

 Üzleti célú szálláshelyek bejelentése

A szálláshely üzemeltetési tevékenységét az üzemeltetőnek a szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatásának részletes feltételeiről és a szálláshely-üzemeltetési engedély kiadásának rendjéről szóló 239/2009. (X. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Szhr.) szerint be kell jelentenie a kereskedelmi hatósághoz.

Ügyintézés folyamata

A digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény szerint nyújthatják be az ügyfelek kérelmeiket/beadványaikat. Természetes személy esetén személyesen a Tengelici Polgármesteri Hivatalban, postai úton (7054 Tengelic, Rákóczi Ferenc u. 11.) és elektronikus úton. Gazdálkodó szervezetek (vállalkozók, cégek stb.) esetén csak elektronikusan (Epapíron/E-Önkormányzaton keresztül).

Az eljárás lefolytatása a szálláshely fekvése szerinti illetékes települési önkormányzat jegyzője hatáskörébe tartozik.

Szálláshely-üzemeltetési tevékenység bejelentése az alábbi szálláshelyek működtetéséhez szükséges

Szálloda: az a kizárólag szálláshely-szolgáltatás folytatása céljából létesített szálláshelytípus, amelyben a szálláshely és reggeli szolgáltatása mellett egyéb szolgáltatásokat is nyújtanak a szálláshely-szolgáltatás keretében, és ahol a hasznosított szobák száma legalább tizenegy.

Panzió: az a kizárólag szálláshely-szolgáltatás folytatása céljából létesített szálláshelytípus, amelyben a szálláshely szolgáltatása mellett a reggeli szolgáltatás kötelező, és ahol a hasznosított szobák száma legalább hat, de legfeljebb huszonöt, az ágyak száma legalább tizenegy.

Kemping:    az a kizárólag szálláshely-szolgáltatás folytatása céljából létesített, külön zárt területen működő szálláshelytípus, amelyben szállás céljából a vendégek és járműveik számára elkülönült területet (a továbbiakban: területegység), illetve üdülőházat (a továbbiakban együtt: lakóegység) és egyéb kiszolgáló létesítményeket és szolgáltatásokat [így különösen: tisztálkodási, mosási, főzési, egészségügyi célokat szolgáló vizesblokk, energiaellátás, digitális információ (WIFI), portaszolgálat] biztosítanak, és amely legalább kilenc lakóegységgel rendelkezik.

Üdülőháztelep: az a kizárólag szálláshely-szolgáltatás folytatása céljából, közművesített területen létesített szálláshelytípus, amelyben a vendégek részére a szállást különálló épületben vagy önálló bejárattal rendelkező épületrészben (üdülőegységben) nyújtják, amennyiben az e célra hasznosított szálláshelyek száma eléri a hármat, függetlenül a szobák vagy ágyak számától.

Közösségi szálláshely: az a kizárólag szálláshely-szolgáltatás folytatása céljából létesített szálláshelytípus, amelyben az egy szobában található ágyak külön-külön is hasznosításra kerülnek, s ahol az e célra hasznosított szobák száma legalább három, az ágyak száma legalább tizenkettő.

Egyéb szálláshely: a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény (a továbbiakban: Kertv.) 2. § 40. pontjában meghatározott egyéb szálláshely: nem kizárólag szálláshely-szolgáltatás folytatása céljából létesített épületben, de szálláshely-szolgáltatási céllal és nem magánszemély vagy nem egyéni vállalkozó által hasznosított, önálló rendeltetési egységet képező épületrész, ahol az egy szobában található ágyak külön-külön is hasznosításra kerülhetnek, illetve a szobák száma legfeljebb huszonöt, és az ágyak száma legfeljebb száz.

Magánszálláshely: a Kertv. 2. § 39. pontjában meghatározott magánszálláshely:

az a nem kizárólag szálláshely-szolgáltatás folytatása céljából, magánszemély vagy egyéni vállalkozó által hasznosított lakás, üdülő vagy emberi tartózkodásra alkalmas gazdasági épület, illetve azok egy lehatárolt részének és hozzátartozó területének hasznosítása, ahol a szobák száma legfeljebb nyolc darab, és az ágyak száma legfeljebb tizenhat darab,

A szálláshely-üzemeltetés végzésére irányuló bejelentés benyújtásával egyidejűleg beadható a szálláshelyen folytatandó egyéb irányú kereskedelmi tevékenységre vonatkozó bejelentés is (pl.: reggeliztetés).

A szálláshely-üzemeltető kérelmére a jegyző helyszíni szemlét köteles tartani.

A jegyző a szálláshely-üzemeltetési követelményeknek megfelelő szálláshelyeket nyilvántartásba veszi, és a nyilvántartást az interneten közzéteszi.

Más hatóságok értesítése a nyilvántartásba-vételről

A jegyző a szálláshely-üzemeltetési tevékenység megkezdésére, folytatására vonatkozó bejelentés megtörténtéről szóló igazolást az eljárásban résztvevőkön kívül megküldi:

a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ üzemeltetőjének, valamint azon hatóságoknak, amelyek feladat- és hatáskörét a szálláshely-szolgáltatás érinti.

Szakhatóságok

…… Népegészségügyi Osztály: higiénés, egészségvédelmi, táplálkozás egészségügyi és dietetikai, ivóvíz minőség stb. kérdésben

……. Élelmiszerlánc-biztonsági, Növény és Talajvédelmi Főosztály, Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Osztály: élelmiszer, élelmiszer-nyersanyag előállítása, felhasználása, forgalmazása esetén

……. Tűzvédelmi hatóság: 10 fő feletti befogadóképességű szálláshelyek esetén

……. az építésügyi hatáskörében eljáró megyei kormányhivatal

Szálláshely-szolgáltató kötelezettségei a nyilvántartásba vételt követően

A szálláshely-szolgáltató a bejelentésében foglalt adatokban bekövetkezett változást haladéktalanul köteles írásban bejelenteni a jegyzőnek. A jegyző az adatokban történt változást a bejelentés alapján a nyilvántartásba bejegyzi.

A szálláshely megszűnését a szálláshely-szolgáltató köteles a jegyzőnek a megszűnést követő nyolc napon belül bejelenteni. A jegyző a bejelentést követően haladéktalanul törli a szálláshelyet a nyilvántartásból.

A szálláshely-szolgáltató az idegenforgalmi adó tekintetében köteles bejelentést tenni az önkormányzat adóhatóságánál. Az idegenforgalmi adózással kapcsolatos eljárásról Antal Beáta Adóigazgatási ügyintézőnél tud tájékozódni.

Bejelentéshez csatolandó iratok

• nem a kérelmező tulajdonában lévő szálláshely esetében a szálláshely használatának jogcímére (bérlet stb.) vonatkozó igazoló okiratot vagy annak másolatát a tulajdoni lap kivételével (pl.: bérleti szerződés)
• ha nem a tulajdonos a kérelmező – a tulajdonos hozzájárulását igazoló okirat
• haszonélvezet esetében – ha nem a tulajdonos vagy a haszonélvező a szálláshely-szolgáltató – a haszonélvező hozzájárulását igazoló okiratot
• közös tulajdonban álló szálláshely esetében, ha nem valamennyi tulajdonostárs a szálláshely-szolgáltató, a tulajdonostársak hozzájárulását igazoló okirat
• a szálláshely helyszínrajza (helyiségek és annak funkció megjelölése)
• településképi bejelentési eljárás során kiadott igazolás – kivételt képez ez alól a magánszálláshely típus
• parkolóhely biztosításáról szóló dokumentum csatolása – kivételt képez ez alól a magánszálláshely típus
• a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központban használt regisztrációs szám
• a szálláshelykezelő szoftver meglétét igazoló dokumentum

Határidők és díjak

Határidő: az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (továbbiakban: Ákr.) szerinti sommás eljárás (8 nap). Amennyiben a szálláshely-szolgáltató bejelentéséhez csatolta az összes kötelezően előírt iratot, a szálláshely üzemeltetését a bejelentés napjával megkezdheti.

Díjak: A bejelentés illetékmentes.

Elektronikus ügyintézés

Az ügyintézés elektronikusan Epapíron keresztül: https://epapir.gov.hu/ vagy az E-Önkormányzat portálon a https://ohp-20.asp.lgov.hu segítségével lehetséges.

Az E-Önkormányzat portálon így éri el az űrlapot: Ágazat: Ipar-kereskedelem – ügytípus: szálláshely.

A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló többször módosított 1993. évi III. tv.  48.§-a alapján valamint a 6/2022.(IV.27.) önkormányzati rendelet 18. §-a alapján nyújtott ellátás.

Az ellátás célja:  A haláleset helye szerint illetékes települési önkormányzat polgármestere önkormányzati hatáskörben – a halálesetről való tudomásszerzést követő 21 napon belül – gondoskodik az elhunyt személy közköltségen történő eltemettetéséről, ha

a) nincs vagy nem lelhető fel az eltemettetésre köteles személy, vagy
b) az eltemettetésre köteles személy az eltemettetésről nem gondoskodik.

A kérelem benyújtásának módja: személyesen

A kérelem benyújtásának helye: Polgármesteri Hivatal Tengelic

Ügyintéző:  Szécsényiné Dóka Emőke Tel.: 06-74/432-122

Ügyfélfogadás: a hivatal munkarendje szerint

A kérelem elbírálásának határideje: azonnal

Egyéb információk:  Ha a meghalt személyt a családja anyagi helyzete miatt nem tudja eltemettetni, kérheti a közköltségen történő eltemettetést, a köztemetés költségeinek megfizetését az eltemetésre köteles hozzátartozónak meg kell tériteni.
Ha utólag jut az önkormányzat tudomására, hogy a közköltségen eltemetett után olyan vagyon maradt, amelyből a temetés költsége fedezhető lett volna, akkor a költségeket hagyatéki teherként a területileg illetékes közjegyzőnél be kell jelenteni.

A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló többször módosított 1997. évi XXXI. Tv. 19.§.-20./B§-a és a gyámhatóságokról valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997.(IX.10.) kormányrendelet 65.§-68./E§-a alapján nyújtott ellátás.

A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapítását a szülő vagy más törvényes képviselő, illetve a nagykorú jogosult a lakóhelye szerint illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatalánál terjesztheti elő, az arra rendszeresített formanyomtatványon, a szükséges igazolások csatolásával.

A kérelem benyújtásának módja: formanyomtatványon, személyesen vagy levélben

A kérelemhez csatolni kell: a benyújtást megelőző havi nettó jövedelemigazolásokat, gyermekelhelyezésről, gyámrendelésről határozatot, tartósan beteg vagy fogyatékos gyermek egészségi állapotáról szóló igazolást, nagykorú gyermek esetén iskolalátogatási igazolást.

A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapítása az alábbi kedvezmények igénybevételére jogosít:

1. Gyermekétkeztetés esetén:
a./ bölcsődés, az óvodás, a 1-8. évfolyamon nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő gyermek után az intézményi térítési díj 100%-a
b./ az a./ pont alá nem tartozó tanuló után az intézményi térítési díj 50%-a
2. Jogszabályban meghatározott összegű egyszeri támogatás igénybevételére
A gyámhatóság annak a gyermeknek, fiatal felnőttnek, akinek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultsága
a./ a tárgyév augusztus 1-jén fennáll, a tárgyév augusztus hónapjára tekintettel,
b./ a tárgyév november 1-jén fennáll, a tárgyév november hónapjára tekintettel
pénzbeli támogatást folyósít.
3. Külön jogszabályokban meghatározott egyéb kedvezményekre (tankönyvtámogatás stb)

Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult:
1. A gyermeket gondozó családban az egy főre jutó havi nettó jövedelem összege nem haladja meg a szociális vetítési alap összegének 245%-át (69.825,-Ft-ot), ha a
a/ a gyermeket egyedülálló szülő, illetve más törvényes képviselő gondozza, vagy
b/ ha a gyermek tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos, vagy
c/ ha a nagykorúvá vált gyermek a nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytat és 23.életévét még nem töltötte be, vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanul és a 25. életévét még nem töltötte be.
2. A gyermeket gondozó családban az egy főre jutó havi nettó jövedelem összege nem haladja meg a szociális vetítési alap összegének 225 %-át (64.125,-Ft-ot) az 1. pont alá nem tartozó esetben.

A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságot megállapítani nem lehet ha a vagyoni helyzet vizsgálata során az egy főre jutó vagyon értéke meghaladja
a./ külön-külön számítva a szociális vetítési alap összegének hússzorosát, (570.000,-Ft-ot) vagy
b./ együtt számítva a szociális vetítési alap összegének hetvenszeresét (1.995.000,-Ft-ot)

Nem minősül vagyonnak az az ingatlan, amelyben a szülő vagy a tartásra köteles más törvényes képviselő életvitelszerűen lakik, az a vagyoni értékű jog, amely az általuk lakott ingatlanon áll fenn, továbbá a mozgáskorlátozottságra tekintettel fenntartott gépjármű.

A feltételek fennállása esetén a települési önkormányzat jegyzője 1 év időtartamra állapítja meg a gyermek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát. A kedvezményre való jogosultság kezdő időpontja a kérelem benyújtásától esedékes.

A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek után a gyermek családbafogadó gyámjául kirendelt hozzátartozó pénzbeli ellátásra jogosult, ha
a) a gyermek tartására köteles, és
b) nyugellátásban, korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, balettművészeti életjáradékban, átmeneti bányászjáradékban, megváltozott munkaképességű személyek ellátásaiban, időskorúak járadékában vagy olyan ellátásban részesül, amely a nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások emeléséről szóló jogszabály hatálya alá tartozik.

Hátrányos helyzetű az a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek és nagykorúvá vált gyermek, aki esetében az alábbi körülmények közül egy fennáll:
a) a szülő vagy a családbafogadó gyám alacsony iskolai végzettsége,
b) a szülő vagy a családbafogadó gyám alacsony foglalkoztatottsága,
c) a gyermek elégtelen lakókörnyezete, illetve lakáskörülményei,

Halmozottan hátrányos helyzetű
a) az a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek és nagykorúvá vált gyermek, aki esetében az (1) bekezdés a)-c) pontjaiban meghatározott körülmények közül legalább kettő fennáll,
b) a nevelésbe vett gyermek,
c) az utógondozói ellátásban részesülő és tanulói vagy hallgatói jogviszonyban álló fiatal felnőtt.

Kérelemre – külön döntésben, a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultsággal egyező időtartamra – állapítható meg a gyermek, nagykorúvá vált gyermek hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetének fennállása.

Felhívjuk a kedvezményre jogosult gyermek(ek) törvényes képviselőjének, valamint a nagykorú támogatottaknak figyelmét, hogy családjukban minden olyan változást, mely a kedvezményre való jogosultságot érinti (jövedelemváltozás, lakcímváltozás, tanulói jogviszony megszűnése, nagykorúvá válás, házasságkötés) Polgármesteri Hivatalhoz 15 napon belül köteles bejelenteni.

A kérelem benyújtásának helye: Polgármesteri Hivatal Tengelic

Ügyintéző:    Szécsényiné Dóka Emőke Tel.: 06-74/432-122

Ügyfélfogadás: A hivatal általános ügyfélfogadási rendje szerint

Az 1993. évi III. törvény 62. §-a, az 1/2000. (I. 7.) SZCSM rendelet, valamint a  6/2022.(IV.27.) önkormányzati rendelet 11. alcíme alapján nyújtott ellátás.

Az ellátás célja: napi egyszeri meleg étel biztosítása azon szociálisan rászorulók részére, akik azt önmaguknak, illetve önmaguknak és eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani.

Az ellátás igénybevételének módja: kérelem benyújtása személyesen, vagy írásban.

A kérelem benyújtásának helye:  Polgármesteri Hivatal Tengelic

Ügyintézés ideje: A hivatal általános ügyfélfogadási rendje szerint

Ügyintéző: Szécsényiné Dóka Emőke Tel.: 06-74/432-122

A kérelemhez csatolni kell: jövedelem igazolás.

Térítési díj: a 5/2019.(III.29.) önkormányzati rendeletben szabályozottak szerint.

Egyéb információ: az önkormányzat az étkeztetést a jogosult által történő elvitellel vagy tanyagondok által történő kiszállítással biztosítja.

Szolgáltatási önköltség: 1890,- Ft

Intézményi térítési díj: 1460,- Ft

Fizetendő személyi térítési díj: 1460,- Ft

A Szt. 115.§ alapján az intézményi térítési díj összege nem haladhatja meg a szolgáltatási önköltséget., továbbá a Szt. 116.§ (3) a) pontja alapján kérelmező által fizetendő személyi térítési díj nem haladhatja meg a havi jövedelmének 30%-át.

A családsegítést és családgondozást településünkön a Paksi Többcélú Kistérségi Társulás látja el társulási formában.

Az 1993. évi III. törvény az 1/2000. (I. 7.) SZCSM rendelet alapján nyújtott ellátás.

Az ellátás célja: tájékoztatást nyújt a személyes gondoskodást nyújtó ellátások és szolgáltatások, valamint az egészségügyi ellátás hozzáférhetőségéről, az igénybevételükre vonatkozó szabályokról, az illetékességgel rendelkező szerv elérhetőségéről.
A gyermekjóléti szolgáltatás a gyermekek érdekeit védő speciális személyes szociális szolgáltatás. Célja a gyermek testi, lelki egészségének, családban történő nevelésének elősegítése, veszélyeztetettségének megelőzése, megszüntetése, a családjából kiemelt gyermek családba történő visszahelyezése.

Az ellátás igénybevételének módja: személyesen, vagy telefonon a Polgármesteri Hivatalban

Ügyintézés ideje: A hivatal általános ügyfélfogadási rendje szerint

Térítési díj: az ellátás térítésmentes.

Ügyintéző: Felkertné Kiltau Ildikó Tel.: 06-74/432-122

A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló többször módosított 1993. évi III. tv. 45. §-a, valamint a Tengelic Község Önkormányzata Képviselő-testületének a pénzbeli és természetbeni, valamint a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásokról szóló 6/2022.(IV.27.) önkormányzati rendelete alapján nyújtott ellátás.

Az ellátás célja: A létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gondokkal küzdő személy kérelemre vagy hivatalból rendkívüli települési támogatásra jogosult, ha a kérelmező családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alap összegének 225 %-át (2025. évben 64125,-Ft).

Eljárási rendelkezések: A rendkívüli települési támogatás megállapítása szempontjából létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzet különösen: a betegség, baleset, s ezek következtében kórházi kezelés , magas gyógyszerköltség, rendszeres ellátás megszűnése, egy hónapot meghaladó átmeneti jövedelem kiesés, elemi kár, hozzátartozó halála, 2 hónapot meghaladó közüzemi tartozás, a gyermek fogadásának előkészítése, a válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartása, iskoláztatás biztosítása, védelembe vett gyermek, a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartása, a gyermek családba való visszakerülésének elősegítéséhez kapcsolódó kiadások.

A rendkívüli települési támogatás megállapítása szempontjából létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzet különösen: betegség, baleset, s ezek következtében kórházi kezelés , magas gyógyszerköltség, rendszeres ellátás megszűnése, egy hónapot meghaladó átmeneti jövedelem kiesés, elemi kár, hozzátartozó halála, 2 hónapot meghaladó közüzemi tartozás, a gyermek fogadásának előkészítése, a válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartása, iskoláztatás biztosítása, védelembe vett gyermek, a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartása, a gyermek családba való visszakerülésének elősegítéséhez kapcsolódó kiadások.

Kivételes méltánylást érdemlő esetben rendkívüli települési támogatás állapítható meg annak a kérelmezőnek is, akinek a családjában az egy főre jutó havi jövedelem meghaladja az első bekezdésben meghatározott jövedelmi értékhatárt.

Kivételes méltánylást érdemlő eset, különösen ha a kérelmező egyedül él, krónikus beteg, gyermekét egyedül neveli, fogyatékos vagy közüzemi szolgáltatásait kikapcsolták, vagy az, folyamatban van.

Hozzátartozó halála esetén a temetési költségekhez való hozzájárulásként rendkívüli települési támogatást azon kérelmező vagy vele egy háztartásban élő családtagja részére lehet megállapítani, aki az elhunyt személy temetéséről gondoskodik s családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alap összegének 300 %-át, egyedül élő esetében annak 400 %-át.

A támogatás összege 100.000,-Ft.

Rendkívüli települési támogatás állapítható meg a beiskolázás költségeire tekintettel az alapfokú nevelési-oktatási intézményben nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytató gyermeknek, ha az őt eltartó családban az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a nettó garantált bérminimum 150 %-át.

A támogatás összege gyermekenként 15.000.-Ft

A támogatás iránti kérelmet a szülő vagy törvényes képviselő minden év július 15-e és szeptember 30-a között nyújthatja be.

Amennyiben a pénzbeli és természetbeni ellátás iránti kérelemben előadott életkörülmények vizsgálata során a kérelem megalapozott elbírálása szükségessé teszi, az igénylőnél környezettanulmányt kell készíteni.

Rendkívüli települési támogatás feltételeként, a családgondozóval való együttműködés írható elő.

A kérelmező és a vele közös háztartásban élő családtagjai részére egy időben rendkívüli települési támogatás – kivéve az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulás igénylése esetén – nem állapítható meg.

A kérelem benyújtásának módja: formanyomtatványon, személyesen vagy levélben

A kérelemhez csatolni kell: A formanyomtatványon benyújtott kérelemhez csatolni kell a kérelmező és családtagjai vagyoni, jövedelmi viszonyairól szóló igazolásokat (havi rendszeres jövedelmek esetén a kérelem benyújtását megelőző időszakra vonatkozóan, egyéb illetve vállalkozásból származó jövedelmek esetén a kérelem benyújtását megelőző 12 havi időszakra vonatkozóan). Csatolni kell továbbá a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzet, valamint a kivételes méltánylást érdemlő eset igazolását.

A kérelem benyújtásának helye: Polgármesteri Hivatal Tengelic

Ügyintéző: Szécsényiné Dóka Emőke Tel.: 06-74/432-122

Ügyfélfogadás: A hivatal általános ügyfélfogadási rendje szerint

A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló többször módosított 1993. évi III. tv. 45. §-a, valamint a Tengelic Község Önkormányzata Képviselő-testületének a pénzbeli és természetbeni, valamint a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásokról szóló 6/2022.(IV.27.) önkormányzati rendelete alapján nyújtott ellátás.

Az ellátás célja: Közgyógytámogatás állapítható meg egy év időtartamra annak a személynek, akinek a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a mindenkori a szociális vetítési alap összegének 300 %-át, egyedülálló esetében a havi jövedelme 500 %-át és a havi rendszeres gyógyító ellátás költsége eléri a család egy főre jutó havi jövedelemének 13 %-át, egyedülálló esetében a havi jövedelme 8 %-át.

A kérelem benyújtásának módja: formanyomtatványon, személyesen vagy levélben

A gyógyszertámogatásra való jogosultság megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell a jövedelemigazolás mellett a társadalombiztosítási támogatásba befogadott havi rendszeres gyógyító ellátás költségéről – kizárólag a kérelmező személyes szükségletének kielégítéséhez szükséges gyógyító ellátásról – szóló háziorvosi igazolást.

A gyógyszertámogatás havi összege 5.000.-Ft.

Nem állapítható meg a támogatás annak a személynek, aki az Szt. alapján érvényes közgyógyellátással rendelkezik.

A kérelem benyújtásának helye: Polgármesteri Hivatal Tengelic

Ügyintéző: Szécsényiné Dóka Emőke Tel.: 06-74/432-122

Ügyfélfogadás: A hivatal általános ügyfélfogadási rendje szerint

Az ellátás célja: Lakhatási támogatás állapítható meg egy év időtartamra a szociálisan rászoruló személyek részére a háztartásuk tagjai által lakott lakás fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez.

A lakhatási támogatás a villanyáram- a víz-és a gázfogyasztás, a lakáscélú pénzintézeti kölcsön, a szemétszállítás díjához nyújtható, albérleti, vagy lakásbérleti díj.

A lakhatási támogatást elsősorban természetbeni ellátás formájában a lakásfenntartási kiadással érintett szolgáltató részére és a lakásfenntartással összefüggő azon rendszeres kiadáshoz kell nyújtani, amely megfizetésének elmaradása a kérelmező lakhatását a legnagyobb mértékben veszélyezteti.

Eljárási rendelkezések:

Lakhatási támogatásra jogosult az a személy, aki a kérelemben megjelölt lakásban bejelentett lakcímmel rendelkezik, abban életvitelszerűen lakik és annak tulajdonosa, bérlője. Akinek a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alap összegének a 300 %-át, egyedül élő esetén 400 %-át, és a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona.

A kérelem benyújtásának módja: formanyomtatványon, személyesen vagy levélben

A kérelemhez csatolni kell: A formanyomtatványon benyújtott kérelemhez csatolni kell a kérelmező és családtagjai vagyoni, jövedelmi viszonyairól szóló igazolásokat (havi rendszeres jövedelmek esetén a kérelem benyújtását megelőző időszakra vonatkozóan, egyéb illetve vállalkozásból származó jövedelmek esetén a kérelem benyújtását megelőző 12 havi időszakra vonatkozóan). Csatolni kell továbbá a háztartás rezsiköltségét igazoló a kérelem benyújtását megelőző, egy hónapnál nem régebbi számlamásolatot, amelyre a kérelmező a támogatást kéri. (lakáshasználat jogcímét)

A támogatás összege, ha a háztartásban egy személy lakik, 4000,- Ft. Több személyes háztartás esetén, minden további személy után 500-500,- Ft, de legfeljebb 7000,- Ft.

6 hónapot meghaladó áram, illetve gáz közüzemi díjtartozás esetén a jogosult köteles a támogatást megállapító határozat kézhezvételét követő 30 napon belül kezdeményezni a szolgáltatónál az előre fizetős mérő felszerelését és az erről szóló igazolást bemutatni.

Lakhatási támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától

A kérelem benyújtásának helye: Polgármesteri Hivatal Tengelic

Ügyintéző: Szécsényiné Dóka Emőke Tel.: 06-74/432-122

Ügyfélfogadás: A hivatal általános ügyfélfogadási rendje szerint

Az 1993. évi III. törvény 21/C. §-a, alapján nyújtott ellátás.

Az ellátás célja:  a szünidei gyermekétkeztetés keretében a déli meleg főétkezés ingyenesen történő biztosítása, a hátrányos helyzetű gyermek és a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő, halmozottan hátrányos helyzetű gyermek részére,  a bölcsődei ellátást nyújtó intézmény és az óvoda zárva tartásának időtartama alatt, valamint a tanítási szünet időtartamára eső valamennyi munkanapon.

Az ellátás igénybevételének módja: kérelem benyújtása személyesen, vagy írásban.

A kérelem benyújtásának helye:  Polgármesteri Hivatal Tengelic

Ügyintézés ideje: A hivatal általános ügyfélfogadási rendje szerint

Ügyintéző: Szécsényiné Dóka Emőke Tel.: 06-74/432-122

A kérelemhez csatolni kell: –

Egyéb információ: az önkormányzat az étkeztetést a központi belterületen élő jogosult által történő elvitellel, egyéb esetben tanyagondok által történő kiszállítással biztosítja.

Az ellátás célja: Egyszeri gyermekszületési támogatásra jogosult az a szülő, aki újszülött gyermekét saját háztartásában neveli, akinek háztartásában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg a nettó garantált bérminimum 150 %-át és nyilatkozik arról, hogy ő és az a gyermeke, akire a támogatást kéri életvitelszerűen Tengelicen él.
A születési támogatás összege gyermekenként 50.000.-Ft.

A kérelem benyújtásának módja: formanyomtatványon, személyesen vagy levélben melyhez csatolni kell a gyermek születési anyakönyvi kivonatának, valamint gyermeküket egyedül nevelő szülők esetén a gyermek elhelyezéséről szóló dokumentumok másolatát.

A támogatást a gyermek születését követően 6 hónapos jogvesztő határidőn belül lehet igényelni.

A kérelem benyújtásának helye: Polgármesteri Hivatal Tengelic

Ügyintéző: Szécsényiné Dóka Emőke Tel.: 06-74/432-122

Ügyfélfogadás: A hivatal általános ügyfélfogadási rendje szerint

A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról  szóló 1997. évi XXXI. törvény (Gyvt.) a gyermekétkeztetésről az alábbiak szerint rendelkezik:

Természetbeni ellátásként a gyermek életkorának megfelelő gyermekétkeztetést kell biztosítani a gyermeket gondozó szülő, törvényes képviselő vagy nevelésbe vett gyermek esetén a gyermek ellátását biztosító nevelőszülő, gyermekotthon vezetője, illetve az Szt. hatálya alá tartozó ápolást, gondozást nyújtó intézmény vezetője kérelmére

1. a)^* a bölcsődében, mini bölcsődében,
2. b) az óvodában,
3. c) a nyári napközis otthonban,
4. d) az általános és középiskolai kollégiumban, az itt szervezett externátusi ellátásban,
5. e) az általános iskolai és – ha önkormányzati rendelet kivételével jogszabály másképpen nem rendelkezik – a középfokú iskolai menzai ellátás keretében,
6. f) a fogyatékos gyermekek, tanulók nevelését, oktatását ellátó intézményben és a fogyatékos gyermekek számára nappali ellátást nyújtó, az Szt. hatálya alá tartozó fogyatékosok nappali intézményében [az a)-f) pontban foglaltak a továbbiakban együtt: intézményi gyermekétkeztetés],
7. g)^* a 21/C. §-ban foglaltak szerint a bölcsőde, mini bölcsőde és az óvoda zárva tartása, valamint az iskolában az Nktv. 30. § (1) bekezdése szerinti nyári szünet és az Nktv. 30. § (4) bekezdése szerinti tanítási szünetek időtartama alatt (a továbbiakban együtt: szünidei gyermekétkeztetés).

INTÉZMÉNYI GYERMEKÉTKEZTETÉS

Ha a szülő, törvényes képviselő eltérően nem rendelkezik, az intézményi gyermekétkeztetés keretében a nem bentlakásos intézményben ^* 

1. a)^* a bölcsődében, mini bölcsődében bölcsődei ellátásban részesülő gyermekek részére az ellátási napokon a reggeli főétkezést, a déli meleg főétkezést, valamint tízórai és uzsonna formájában két kisétkezést,
2. b) a gyermekek és a tanulók számára az óvodai nevelési napokon, valamint az iskolai tanítási napokon az óvodában és a nem bentlakásos nevelési-oktatási intézményben a déli meleg főétkezést, valamint tízórai és uzsonna formájában két kisétkezést

kell biztosítani.

Intézményi gyermekétkeztetésben részesülhet az iskolában az a tanuló is, aki a napközit nem veszi igénybe. Az étkezések közül az ebéd külön is igényelhető.

Ingyenes és kedvezményes intézményi étkeztetés a Gyvt. alapján

Az intézményi gyermekétkeztetést ingyenesen kell biztosítani

1. a) a bölcsődében, mini bölcsődében nyújtott bölcsődei ellátásban vagy óvodai nevelésben részesülő gyermek számára, ha
2. aa) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül,
3. ab) tartósan beteg vagy fogyatékos, vagy olyan családban él, amelyben tartósan beteg vagy fogyatékos gyermeket nevelnek,
4. ac) olyan családban él, amelyben három vagy több gyermeket nevelnek,
5. ad)^* olyan családban él, amelyben a szülő nyilatkozata alapján az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg a kötelező legkisebb munkabér személyi jövedelemadóval és társadalombiztosítási járulékkal csökkentett összegének 130%-át vagy
6. ae) nevelésbe vették;
7. b) az 1-8. évfolyamon nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő tanuló számára, ha
8. ba) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül, vagy
9. bb) nevelésbe vették;
10. c) azon a) és b) pont szerinti életkorú, rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek számára, akit fogyatékos gyermekek számára nappali ellátást nyújtó, az Szt. hatálya alá tartozó fogyatékosok nappali intézményében helyeztek el;
11. d) az 1-8. évfolyamon felül nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő tanuló számára, ha
12. da) nevelésbe vették, vagy
13. db) utógondozói ellátásban részesül.

Az intézményi gyermekétkeztetést az intézményi térítési díj 50%-os normatív kedvezményével kell biztosítani

8. a) az 1-8. évfolyamon felül nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő tanuló számára, ha rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül;
9. b) az 1-8. és az azon felüli évfolyamon nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő tanuló számára, ha olyan családban él, amelyben három vagy több gyermeket nevelnek, feltéve, hogy az (1) bekezdés b) pont ba) alpontja alapján a tanuló nem részesül ingyenes intézményi gyermekétkeztetésben;
10. c) az (1) bekezdés a), b) és d) pontja szerinti életkorú, tartósan beteg vagy fogyatékos gyermek számára, feltéve, hogy az (1) bekezdés alapján a gyermek nem részesül ingyenes intézményi gyermekétkeztetésben.

Térítési díj kedvezmény az 5/2019.(III.29.) önkormányzati rendelet alapján:

Azon 1-8. évfolyamon nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő tanuló részére, aki nem részesül a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló foglalt ingyenes vagy kedvezményes gyermekétkeztetésben, és olyan családban él, amelyben az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg a kötelező legkisebb munkabér személyi jövedelemadóval és társadalombiztosítási járulékkal csökkentett összegének 130 %-t, az önkormányzat 13 % térítési díj kedvezményt biztosít.

Étkeztetés igénylése:

Az iskolai étkeztetés igénylésével kapcsolatos bejelentést a Polgármesteri Hivatal igazgatási ügyintézőjénél Szécsényiné Dóka Emőkénél a 74-432-122-es telefonszámon, az óvodai és bölcsődei étkezés igénylésével kapcsolatos bejelentést a Mézeskalács Óvoda és Mini Bölcsőde intézményvezetőjénél a 74-432-103-as telefonszámon lehet megtenni a megfelelő formanyomtatványon. A beíratott gyermek szülője/gondviselője részére ezeket a nyomtatványokat minden év augusztusában postai úton eljuttatjuk.

Étkeztetés lemondása:

Ha a gyermek a gyermekétkeztetést nem veszi igénybe, a távolmaradását be kell jelenteni, legkésőbb aznap, több napnyi időtartamú távolmaradás esetén pedig annak első napját megelőző munkanapon 11 óráig. A bejelentésre az élelmezésvezetőnél a 74/532-015 telefonszámon van lehetőség.

A bejelentést követő naptól a távolmaradás idejére a szülő/gondviselő mentesül a térítési díj fizetésének kötelezettsége alól.

Gyermekétkeztetés térítési díjai Tengelic Község Önkormányzata Képviselő-testületének a Polgármesteri Hivatal fenntartásában lévő konyha által biztosított étkeztetés térítési díjának megállapításáról szóló 5/2019.(III.29.) önkormányzati rendelete alapján:

a) Bölcsődei étkeztetés 900.-Ft/nap, ebből:

aa) reggeli:180 Ft

ab) tízórai:170 Ft

ac) ebéd:370 Ft

ad) uzsonna:180 Ft

b) Óvodai étkeztetés 950 Ft/nap, ebből:

ba) tízórai: 190 Ft

bb) ebéd: 620Ft

bc) uzsonna: 140 Ft

c) Iskolai étkeztetés 1190 Ft/nap, ebből:

ca) tízórai: 240 Ft

cb) ebéd: 775 Ft

cc) uzsonna: 175 Ft

Térítési díj befizetésének módjai:

A gyermekétkeztetés térítési díját havonta utólag a tárgyhónapot követő nap 15. napjáig, az előzetesen kiküldött számla alapján átutalással a Tengelici Polgármesteri Hivatal 70600085-11097208 számú számlájára vagy készpénzátutalási megbízással kell megfizetni a konyha nyilvántartása alapján.

A térítési díj meg nem fizetése a szolgáltatás szüneteltetését vonhatja maga után a fennálló hátralék kiegyenlítéséig.

    1./ Ha a szülők házasságban élnek:
– az anya érvényes személyazonosító igazolványa
– 300 napnál nem régebbi házassági anyakönyvi kivonat

2./ Ha a szülők nem élnek házasságban:
– az anya személyazonosító igazolványa
– teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat
– ha az anya hajadon családi állapotú, személyes nyilatkozat
– ha az anya elvált családi állapotú, a válás tényét tartalmazó házassági anyakönyvi kivonat
– ha az anya özvegy családi állapotú, a volt férj halotti anyakönyvi kivonata

A születést legkésőbb az azt követő első munkanapon kell bejelenteni a születés helye szerint illetékes anyakönyvvezetőnél.

        1./ Halottvizsgálati bizonyítvány
2./ Az elhunyt személyazonosító igazolványa, lakcímet igazoló hatósági igazolvány

Ezen túlmenően:
        a./ Ha az elhunyt nőtlen vagy hajadon családi állapotú:
– vagy az elhunyt születési anyakönyvi kivonata

b./ Ha az elhunyt házas családi állapotú:
– a túlélő házastárs személyazonosító igazolványa
– az elhunyt születési anyakönyvi kivonata és házassági anyakönyvi kivonat

c./ Ha az elhunyt elvált vagy özvegy családi állapotú:
– az elhunyt születési anyakönyvi kivonata
– a volt házastárs halotti anyakönyvi kivonata, ha özvegy családi állapotú
– jogerős bontóítélet, ha az elhunyt elvált családi állapotú
– a záradékolt házassági anyakönyvi kivonatot, amely az előző házasság megszűnését igazolja.

A halálesetet az azt követő első munkanapon kell a haláleset helye szerint illetékes anyakönyvvezetőnél bejelenteni.

1./  Érvényes személyazonosító igazolvány
2./  A lakcímet igazoló hatósági bizonyítvány és a házasulók születési anyakönyvi kivonata.

Ha a családi állapot elvált, a záradékolt házassági anyakönyvi kivonat, amely az előző házasság megszűnését igazolja. Külföldiek esetében tanúsítvány szükséges.

Ha a családi állapot özvegy, be kell mutatni a volt házastárs halotti anyakönyvi kivonatát. Külföldiek esetében tanúsítvány bemutatása szükséges.

A házasulók a házassági szándékukat személyesen jelenthetik be a házasságkötés helye szerinti anyakönyvvezetőnél, a házasságkötés időpontja előtt legkorábban 6 hónappal, legkésőbb 30 nappal.

Településképi bejelentési eljárás

Tengelic Község Polgármesteréhez településképi bejelentést kell tenni a településkép védelméről szóló 16/2017. (XI.30.) önkormányzati rendelet 19-20. § -ban foglaltak szerint:

a) lakóterület és településközpont vegyes terület övezetén belül épület közterületről látható homlokzatán előtető, védőtető, ernyőszerkezet építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése, megváltoztatása;

b) lakóterület és településközpont vegyes terület övezetén belül meglévő épület utólagos hőszigetelése, a homlokzatfelület színezése, a homlokzat felületképzésének megváltoztatása, tetőhéjalás cseréje, kivéve a meglévő héjazat visszaépítése;

c) lakóterület és településközpont vegyes terület övezetén belül meglévő épület homlokzatán, tetőzetén nyílászáró méretének, anyagának, osztásának megváltoztatása, nyílászáró beépítése;

d) lakóterület és településközpont vegyes terület övezetén belül közterületről látható kerítés építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése;

e) faluközpont területén belül cégér, cégtábla elhelyezése;

f) meglévő, helyi védelem alatt álló épületen nyílászáró cseréje;

g) település területén reklámok és reklámhordozók elhelyezése;

h) meglévő építmények rendeltetésének részleges, vagy teljes megváltoztatása, illetve a rendeltetési egységek számának megváltoztatása.

A bejelentést a polgármesteri hivatalhoz kell benyújtani az településkép védelméről szóló 16/2017. (XI. 30.) önkormányzati rendelet 5. melléklete szerint.

A településképi bejelentési eljárás során a polgármester kikéri a települési főépítész szakmai véleményét.

Szükséges dokumentumok

a) műszaki leírás, a telepítésről és az építészeti kialakításról,

b) helyszínrajz a szomszédos építmények és a terepviszonyok feltüntetésével,

c) alaprajz(ok), (rendeltetés mód változása esetén változás előtti és utáni állapotról

d) homlokzat(ok) (reklám elhelyezés esetén azok pontosan méretezett elhelyezésével)

e) utcaképi vázlat, színterv, látványterv.

Ügyfélfogadás: A hivatal általános ügyfélfogadási rendje szerint

Ügyintézési határidő: A bejelentést követő 15 napon belül

Ügyintézés díjszabása: A településképi bejelentési eljárás illetékmentes.

Alkalmazott jogszabályok:

• 2023. évi C. törvény a magyar építészetről
• 280/2024.(IX.30.) Korm. rendelet a településrendezési és építési követelmények alapszabályzatáról
• 419/2021. (VII. 158.) Korm. rendelet a településtervek tartalmáról, elkészítésének és elfogadásának rendjéről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről
• Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény
• 16/2017. (XI. 30.) Önkormányzati rendelet a településkép védelméről

Az eljárás megindításához szükséges kérelmek az önkormányzat / tevékenységi adatok / hatósági ügyek intézése menüpontból tölthető le.

Formanyomtatvány neve: – Településképi bejelentési eljárás iránti kérelem

• Településképi bejelentési eljáráshoz nyomtatvány 16/2017.(XI.30.) önkormányzati rendelet 5. melléklete

Településképi szakmai konzultáció

Ügyleírás:

Építménnyel kapcsolatos építés, beavatkozás megkezdése előtt a 16/2017 (XI.30.) Önkormányzati rendelet 17. § (1) bekezdésben felsorolt esetekben településképi szakmai konzultációt kell lefolytatni.

Településképi szakmai konzultációt kell lefolytatni az építési tevékenységek közül az alábbi tevékenységek esetében:

a) cégér, cégtábla,

b) az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 33/A.§-ban szabályozott egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység esetén.

A szakmai konzultációhoz kérelmet kell a polgármesteri hivatalhoz benyújtani, mely tartalmazza az építtető vagy kérelmező nevét és címét, telefonos elérhetőségét, valamint a tervezett építési tevékenység helyét, az érintett telek helyrajzi számát, az építési tevékenység rövid leírását

Hatáskör és illetékesség:

A szakmai konzultációt az ügyfél kérésére a főépítész látja el. A konzultáció időpontja a települési főépítésszel egyeztetve kerül kijelölésre.

Szükséges dokumentumok, mellékletek:

Építészeti- műszaki tervdokumentáció oly módon, hogy azok tartalma áttekinthető, egyértelmű legyen.

Ügyfélfogadás: A hivatal általános ügyfélfogadási rendje szerint

Ügyintézési határidő: A kérelem beérkezésétől számított 8 nap

Ügyintézés díjszabása: A településképi szakmai konzultáció illetékmentes.

Alkalmazott jogszabályok:

• 2023. évi C. törvény a magyar építészetről
• 419/2021. (VII. 158.) Korm. rendelet a településtervek tartalmáról, elkészítésének és elfogadásának rendjéről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről
• 16/2017. (XI. 30.) Önkormányzati rendelet a településkép védelméről

Az eljárás megindításához szükséges kérelem az önkormányzat / tevékenységi adatok / hatósági ügyek intézése menüpontból tölthető le.

Formanyomtatvány neve: Településképi szakmai konzultáció iránti kérelem

Településképi véleményezési eljárás

Ügyleírás:

Tengelic Község Polgármesterének településképi véleményezési eljárást kell lefolytatnia mindazon építmények építészeti-műszaki terveivel kapcsolatban, melyek építésügyi hatósági engedélyhez kötött építési munkákra vonatkoznak.

A véleményezési eljárás lefolytatásához kérelmet kell benyújtani a polgármesteri hivatalhoz a településkép védelméről szóló 16/2017. (XI. 30.) Önkormányzati rendelet 4. melléklete szerint.

A polgármester a véleményét minden esetben a települési főépítész szakmai álláspontja alapján alakítja ki.

Szükséges dokumentumok

Építészeti-műszaki dokumentáció, melynek tartalma:

• az egyedi építészeti követelményeknek való megfelelést igazoló építészeti-műszaki terv,
• rendeltetés meghatározása, valamint
• rövid műszaki leírás a különböző védettségek bemutatásával, a telepítésről és az építészeti kialakításról.

Ügyfélfogadás: A hivatal általános ügyfélfogadási rendje szerint

Ügyintézési határidő: A kérelem beérkezésétől számított 15 napon belül

Ügyintézés díjszabása: A településképi véleményezési eljárás illetékmentes.

Alkalmazott jogszabályok:

• 2023. évi C. törvény a magyar építészetről
• 280/2024.(IX.30.) Korm. rendelet a településrendezési és építési követelmények alapszabályzatáról
• 419/2021. (VII. 158.) Korm. rendelet a településtervek tartalmáról, elkészítésének és elfogadásának rendjéről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről
• Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény
• 12/2018.(X.31.) önkormányzati rendelet Tengelic község helyi építési szabályzatáról
• 16/2017. (XI. 30.) Önkormányzati rendelet a településkép védelméről

Az eljárás megindításához szükséges kérelmek az önkormányzat / tevékenységi adatok / hatósági ügyek intézése menüpontból tölthető le.

Formanyomtatvány neve: Településképi véleményezési eljárás iránti kérelem

• Településképi véleményezési eljárás kérelmezéséhez nyomtatvány 16/2017.(XI.30.) önkormányzati rendelet 4. melléklete

Nyilvántartás

• (3/SZ) Hotel Orchidea Kft. Tengelic hrsz 067/1
• (4/SZ) Melódi-Trió Kft. Gyönk Petőfi u. 313/1.
• (5/SZ)  Pámer László Tengelic Rákóczi u. 6.
• (6/SZ)  Erdélyi Gabriella Tengelic, Kossuth L. u. 119.