Magyarországon két fokozottan erdőtűzveszélyes időszakot különíthetünk el. Az egyik kora tavasszal, hóolvadás után közvetlenül, a másik pedig a nyári hónapokban, amikor a csapadékmente időjárásnak köszönhetően nagy szárazság uralkodik. A Magyarországi erdőtüzek 99%-a emberi tevékenységre vezethető vissza.

Az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet 225§-a kimondja, hogy:

  • (1) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a lábon álló növényzet, tarló, növénytermesztéssel összefüggésben és a belterületi, valamint a külterületen lévő zártkerti ingatlanok használata során keletkezett hulladék szabadtéri égetése tilos.
  • (2) Mentesül az égetési, tűzgyújtási tilalom alól a tűzoltóság állománya, ha tevékenysége a károk csökkentésére, a tűz terjedésének megakadályozására, szabályozására irányul.
  • (3) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, az ingatlan tulajdonosa, használója köteles a területet éghető hulladéktól és további hasznosításra nem kerülő száraz növényzettől mentesen tartani.

225/A. § (1) A szabadban történő tűzgyújtás, égetés során a tűz nem hagyható őrizetlenül, és veszély esetén, vagy ha az égetést befejezték, azt azonnal el kell oltani.

  • (2) Az égetés csak úgy végezhető, hogy az a környezetére tűz- és robbanásveszélyt ne jelentsen.
  • (3) Az égetés befejezése után a helyszínt gondosan át kell vizsgálni, és a parázslást, izzást – vízzel, földtakarással, kéziszerszámokkal – meg kell szüntetni.

226. § (1) Ha azt jogszabály lehetővé teszi, külterületen az ingatlan tulajdonosa, használója legfeljebb 10 ha egybefüggő területen irányított égetést végezhet.

  • (2) Az irányított égetés végzésének időpontját, terjedelmét, földrajzi koordinátákkal vagy helyrajzi számmal megadott helyét a megkezdés előtt 5 nappal az illetékes hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szervéhez írásban be kell jelenteni.
  • (3) Az irányított égetés során a tűz nem hagyható őrizetlenül, és veszély esetén azt azonnal el kell oltani.
  • (4) Az irányított égetés csak úgy végezhető, hogy az a környezetére tűz- és robbanásveszélyt ne jelentsen.
  • (5) Az irányított égetés befejezése után a helyszínt gondosan át kell vizsgálni, és a parázslást, izzást – vízzel, földtakarással, kéziszerszámokkal – meg kell szüntetni.

Az erdők tűz elleni védelméről szóló 4/2008. (VIII. 1.) ÖM rendelet a következőket tartalmazza:

6. § (1) Az erdővel érintkező vagy azon áthaladó vasút és közút kezelője az erdő felőli oldalon köteles 2 méter széles védősávot kialakítani.

  • (2) A védősávot éghető aljnövényzettől, gallytól, cserjéktől, fáktól tisztán kell tartani.
  • (3) Erdősítéskor a tűzpásztára nem szabad fát telepíteni (magot vetni, csemetét ültetni). A tűzpászta minimálisan 3 méter széles, minden éghető anyagtól mentes, talajjal fedett terület, melynek folyamatos karbantartásáról, azaz gyomtól és egyéb éghető anyagtól mentes állapotban tartásáról az erdőgazdálkodó köteles gondoskodni.
  • (4) A vasút, illetve a közút és az erdő közötti védősávon, valamint az út menti fásított árokparton a száraz növényrészeket és a hulladékot az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységre vonatkozó szabályok szerint lehet elégetni.

9. § (1) Védett természeti területen lévő erdőben – a kijelölt és a kiépített tűzrakó hely kivételével – tűz gyújtásához a természetvédelmi hatóság engedélye is szükséges.

  • (2) Vágástéri hulladékot az erdőben az Evt.-ben foglaltakon túl csak abban az esetben lehet égetéssel megsemmisíteni, ha annak felhasználására és hasznosítására más lehetőség nincs vagy az nem gazdaságos.
  • (3) Védett természeti területen lévő erdőben kerülni kell a vágástéren történő vágástéri hulladékégetést.
  • (4) A vágástéri és egyéb fahulladék égetése a területileg illetékes megyei, fővárosi katasztrófavédelmi igazgatósághoz történő bejelentést követően végezhető alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység.
  • (5) Az égetést az erdőgazdálkodó által megbízott személy irányítása mellett, az erre a munkára vonatkozó tűzvédelmi oktatásban részesült személyek végezhetik szélcsendes időben. Az égetés helyszínén a tűz jelzésére alkalmas eszközt kell készenlétben tartani.
  • (6) Az égetést akkor lehet elkezdeni, ha a vágástéri hulladék a faállomány szélétől legalább 30 méterre halomba van rakva, és körülötte legalább 2 méter széles, éghető anyagoktól mentes tűzvédő sávot alakítottak ki.
  • (7) Az égetés helyszínén a tűz tovaterjedésének megakadályozására alkalmas, megfelelő mennyiségű tűzoltóeszközt kell készenlétbe helyezni.
  • (8) Indokolt esetben a vágástéri hulladék összegyűjtés nélküli elégetésére, a tűzpászta tisztántartására ellenőrzött tüzet is alkalmazhat az erdőgazdálkodó. Az ellenőrzött tűz olyan folyamatosan ellenőrzött viszonyok között égő tűz, melynek célja a biomassza mennyiségének csökkentése a területen.
  • (9) Az ellenőrzött tűz tervezett alkalmazását az erdőgazdálkodó köteles bejelenteni a területileg illetékes megyei, fővárosi katasztrófavédelmi igazgatóságnak, köteles továbbá az érintett területet bemutató térképet, az alkalmazandó égetési technikák leírását és a tűz biztosításához rendelkezésre álló saját eszközeinek listáját részére átadni.
  • (10) Az ellenőrzött tűz irányítását legalább tűzoltó alaptanfolyami végzettséggel rendelkező személy végezheti.
  • (11) Védett természeti területen ellenőrzött tűz csak a védett természeti területekre vonatkozó jogszabályok betartása mellett, a természetvédelmi hatóság engedélyével végezhető.

6. § (1) Az erdővel érintkező vagy azon áthaladó vasút és közút kezelője az erdő felőli oldalon köteles 2 méter széles védősávot kialakítani.

  • (2) A védősávot éghető aljnövényzettől, gallytól, cserjéktől, fáktól tisztán kell tartani.
  • (3) Erdősítéskor a tűzpásztára nem szabad fát telepíteni (magot vetni, csemetét ültetni). A tűzpászta minimálisan 3 méter széles, minden éghető anyagtól mentes, talajjal fedett terület, melynek folyamatos karbantartásáról, azaz gyomtól és egyéb éghető anyagtól mentes állapotban tartásáról az erdőgazdálkodó köteles gondoskodni.
  • (4) A vasút, illetve a közút és az erdő közötti védősávon, valamint az út menti fásított árokparton a száraz növényrészeket és a hulladékot az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységre vonatkozó szabályok szerint lehet elégetni.

10. § A faszén- és a mészégető üzemeltetője köteles a boksa és a kemence környékét 15 méteres körzetben fától, cserjéktől, száraz növénytől tisztán tartani és a tűzoltáshoz szükséges anyagokról, eszközökről gondoskodni. A tűz teljes elhamvadásáig biztosítani kell a boksa és a kemence felügyeletét.

11. § (1) Az erdőben létesített építmények használatára, fűtő- és tüzelőberendezéseinek üzemeltetésére, tűzvédelmére, az építményekben tartózkodó személyek magatartására vonatkozó szabályokat az erdőgazdálkodó, illetve az erdőgazdálkodóval egyetértésben az építmény használója külön jogszabály szerinti tűzvédelmi szabályzatban köteles megállapítani.

  • (2) Az erdő területén az éghető folyadék tárolóhelyét, valamint a környezetét legalább 5 méteres körzetben gyomtalanítva, éghető anyagoktól mentesen kell tartani, és az egész területet további legalább 4 méter széles, felszántott és felásott védősávval kell körülvenni. Bekerített tárolóhelynél a védősávot a kerítés külső oldalán kell létesíteni.
  • (3) Éghető folyadékot az erdei tűzrakó helytől csak 50 méternél nagyobb távolságban lehet tárolni.

Az erdőtüzek megelőzése érdekében elengedhetetlen a megfelelő magatartási szabályok betartására, valamint fokozott tűzveszély esetén a tűzgyújtási tilalom kihirdetése. A megelőzés érdekében továbbá a gazdálkodók számára előírt tűzvédelmi tervek elkészítése szükséges, amely tartalmazza a tűzvédelmi szabályokat.

Az alábbi térképen az látható, hogy jelenleg az ország mely területére rendeltek el tűzgyújtási tilalmat: https://katasztrofavedelem.hu/55/tuzgyujtasi-tilalom-terkep